Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

9.38. „HONI” feliratos, magyar címeres végáru. (Utánnyomás a Koo mű­helyből) Kőhalom, 1840- 1847 körül. SM.2001.5.1 9.39. Kendőminta Széche­nyi István arcképével. Győr, 19. sz. közepe. XJM.N.63.202.26 áruval jelenik meg a vásárokon. Mintakincsében megtaláltuk az 1840 körüli Védegylet „HONI” feliratú nyomódúcát is. (9.38.) Az ország elmaradt iparának serkentésére és védelmére Védegylet alakult, melynek tagjaivá váltak Sopron, Kőhalom, Kismarton, Csorna, Győr mesterei is. A mozgalom emlékét jelszavai közül a „HONI”, a „NEMZETI" és az „EGYETÉRTÉS” feliratú, méter­árura tervezett minták őrzik múzeumainkban. A Védegylet kiemelkedő egyéniségeinek arcképét nyomták a kendők, zsebkendők közepébe. Kossuth és Deák képével a pesti, debreceni műhelyekben találkozhatunk. Megyénk területén a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István arcképe ékesítette a dísznek szánt zsebkendőket. Ez a nyomódúc győri Romanek műhelyből került a múzeumba. Feltűnő azonban, hogy a feliratot elkalapálták a mintafán, de így is jól olvasható gróf Széchenyi István neve. Erre a csonkításra nyilván a szabadságharc leverése után került sor, ami talán továbbra is lehetővé tette a névtelen minta használatát.(9.39.) (Domonkos 1981) A színtartó, választékos mintázatú vásznak a női viseletben voltak a legkedveltebbek. (9.40-42.) A csíkos mintázatúakat nagy mennyiségben használták asztalterítőnek, derékaljnak, dunyha-328

Next

/
Thumbnails
Contents