Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

huzatnak. Az emlékanyagban a lenvászon, illetve pamutvászon anyagok a jellemzőek. A durva házivászonból a gulyások kékfestő inge és gatyája készült. Területünkön magyar, német és horvát lakosság élt, más-más ízléssel, ami elsősorban a színhasználatban fejeződött ki. A Rábaköz magyarsága középkék alapon fehér, vagy világoskék mintás, rózsás, csíkos ruhákat viselt, kortól függően nagyobb vagy apróbb mintás kelméből. A férfiaknál az apró fehérmintás ing és a sima kötény volt a kedvelt. A németek a sötétkék alapon középkék, vagy apró fehér mintás anyagokat választották. (9.43.) A már említett textíliák között kiváló lehetőséget kínált az abroszok mintázatának komponálása. így például a „terített abrosz”: a kés, villa, kanál és tányér együttes egy négyszemélyes teríték képét adta, széles szegélymintával keretelve, esetleg a négy sarokba még egy-egy kis virágcsokorral ékesítve. A kifli, kávéscsésze, tejeskanna mintáit a „reggeliző abrosz“ mintá-9.40. Nagyrózsás, fából faragott kézi minta, utánnyomott textillel. Sopron, 18. sz.

SM.56.1069.1; 74.2.1

9.41. Kendő szegélyminták, passzer formával, a Kluge műhelyből. Sopron, 19. sz. első fele.

SM.55.1078.1; 55.1080.1

9.42. Batyukendő mintázatú végáru, Sopron.

SM.2001.5.2

329