Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

Kékfestés 9.33. Győr-Moson-Sopron megye kékfestő műhelyei a mesterkönyvek alapján, 1767-1827. A kelmefestésből és a textilnyomásból alakult ki a kékfestés a 18. század közepén. Az alapvető változást az hozta, hogy az Indiá­ból Nyugat-Európába érkező reservnyomású (szigetelő masszával nyomott) textilek divatja miatt Belgiumban, Franciaországban és a német tartományokban nagy verseny alakult ki. A thüringiai és a francia picardi tartományok nagy csüllengtermesztő (kék színt adó növény, Isatis tinctoria) grófjait romlásba döntötte a keletről impor­tált és jobb színtartóságával kitűnt indigó behozatala. A kékfestés­kor a textilnyomás speciális eljárását alkalmazták. A mintafákkal a mosott és mángorolt pamutvásznakra szigetelőmasszát nyomtak, majd a festőkádakba indigócsávát kevertek. A „festőcsáva ” porrá­tört indigó, rézgálic és oltatlan mész vizes oldata. A keretekre „fes­­tőráfokra ” akasztott vásznakat azután a festőfürdőbe engedték áz­ni, időnként a levegőre húzták, ahol a redukált (oldott) indigó az 324

Next

/
Thumbnails
Contents