Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Domonkos Ottó: Szövés, festés
9.9. Asztalterítő részlete. Három-három sávos ripszkötésű szőttes, piros kígyófutásos szalaggal összefogva, 19. sz. eleje. SM. 72.46.1 9.10. Lenvászon párnahéj töredéke, piros-kék sávok között ripszkötésű fehér csíkokkal. Sopron megye, 19. sz■ közepe. SM.55.103.1 nyugati szélén Lajtaszentmiklós (1646) és Szarvkő (1653) a Bécs és Alsó-Ausztria számára 1653-ban kelt „Lein-Mässelän- Parchet und Zeugweber” szabályokat kölcsönözték 1716-ban. A remek „Ader gang” - érfutás, kígyófutás a vidékieknek pedig egy lenvászon fölvetése. Moson megyében, 1698-ban megyei céh jött létre Lipót király aláírásával, a vár és környéke mesterei számára. A remek a szokásos szövőszékállítás, négy nyüstös vászon szövése „dupla Natter-Gang” és egy darab Zwillich két oldalra mintásán szőve. A vidékieknek csak szimpla kígyófutást, kísérő csíkkal kellett készíteniük. Köpcsény és Kabold grófja, Johann Listhius a pozsonyi lenszövők artikulusait kapja meg Pozsony város tanácsától 1638-ban. A remek a szövőszékállítás, négy „sámlás” fölvetés. 1701-ben már az Esterházyak kezében van a birtok. E régi céhlevél másolatban maradt fenn 1739-ből. A remek a szokásos darabokon túl hat nyüstös munka 12 rőf hosszúságban. Lébény, Szentmiklós 1714-ben, Rajka 1766-ban, Hegyeshalom a 19. században vált céhes településsé. A Fertő mellett fekvő mezőváros, Nezsider csak 1757-ben kapott céhlevelet, melyben a székállítás, négy nyüstös felvetés, dupla kígyójárás, kétoldalasra szőtt zwilch volt a vizsgakövetelmény. A vidékiek csak egyszerű kígyójárást szőttek a szokásos kísérővonallal. (9.9-11.) A győri magyar és német takácsok a 16. században közös céhben dolgoztak a végvár katona-takácsaival együtt. Pecsétjük az 1601-es évszámot viseli. A közöttük keletkezett viszály részleteit nem ismerjük, de az végül szakításhoz vezetett. A katona-takácsok maguknál tartották a régi pecsétet, míg a magyar és német takácsok kénytelenek voltak a pozsonyiaktól új másolatot kérni 1625-ben. A belső viszályok miatt a magyar takácsok 1694-ben Lipót királytól önálló szabadalomlevelet kértek és kaptak. A korábbi (1625) közös 314
