Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

9.7. Két szélből összevarrt szövött lepedővég részlete, piros és kék mintával. Sopron megye, 19. sz. ele­je. SM. 75.79.1 Iára... ”. Kötelességük közé tartozott a 4. §. szerint: „...és ha mi szö­vendő matéria adatik az Uraságh számára, tartozzanak közön­ségessen megh szőny... ”, ami a dísztelen végárut jelenti. Viszonzá­sul kérik a tiszttartók segítségét a céhbe állni nem akarók kénysze­rítésére. A megye déli területein a mezővárosok a birtokközpontok. 1635-ben a locsmándiak a bécsi céhlevelet kölcsönzik. amit Ester­házy Miklós 1717-ben erősített meg. Nyék, Lándzsér és Lakompak mesterei tartoztak közös testületbe 1636-ban. A nyéki takácscéhtől kívántak elszakadni a répcekéthelyi mesterek a környező nyolc helységgel együtt. Céhlevéltervezetükben a szokásos remeket fo­galmazták meg: „...ein Weberstuel auf zuschlagen ... auf zu Stein ann zu richten undt darneben auch einn Zuelassen denn Nattergang undt leistl zu machen...”, [...egy szövőszéket felvetni ... kőmintá­ra rendezni és befűzni, kígyófutást szegővonallal elkészíteni...] Sopron megye nyugati felén a fraknói uradalom központja Nagy­marton volt, ahol 1629-ben Esterházy Miklós „Barchant undt Leynweber Handtwerch ” megnevezéssel adta ki a szabályokat. A remek székállítás, felvetés, 30 rőf sima vászon. 12 rőf mintás (hat nyüstös) vászon szövése. A magasabb követelmények, a technoló­gia fejlődése jut kifejezésre ebben az előírásban. Az Esterházy bir­tok irányítása átrendeződik 1701-ben, Kismarton emelkedik a „Schloss Grund” rangjára. A nagymartoniak vonzáskörzetüket el­vesztik, csak helyi mesterek maradtak a céhben. A kismartoni mes­terek szabályait Esterházy Pál írta alá, amelyben új remekre utaló kifejezéseket találunk, „...einen Neuen Stuell aufschlagen, den vier Herzen Cranz mit Zwölf sijfer aufrichten. ” [.. .egy új széket fölállí­tani, a négy nyüstöt 12 vetélővei beállítani, felszerelni.] A mezővá­rosiaknak 30 rőf, a vidékieknek 24 rőf lenvászon szövése volt a kö­telező. 1717-ben szabályzatbővítést nyertek a mesterek. Megyénk 9.8. Takács céhkorsó. Sop­ron megye, 1838. SM.55.1102.1 313

Next

/
Thumbnails
Contents