Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

2.13. A Felsőbiiki Nagy família kúria épületének udvari homlokzata, Farád.

birtokos a birtokállomány 6%-ával rendelkezett. Győr esetében tizenkét birtokos az úrbéres birtokállomány 7%-át bírta. Mosonban nyolc birtokos alkotta a középbirtokosok rétegét, ők az úrbéres birtokállomány mindössze 2%-ával rendelkeztek. Moson megye hiányos nemesi társadalmát jól jellemzi az a tény is, hogy a törvényhatóságban nem volt 100 hold úrbéres birtokállomány alatt úrbéres földet bíró személy. Győr vármegyében hat ilyen birtokost, Sopron esetében egy fölöttébb népes csoportot, 65 személyt írtak össze. Míg a kevés számú előbbi az úrbéres birtokállomány 1,7%-ával rendelkezett, az utóbbi törvényhatóságban e legnépesebb úrbéres birtokállománnyal rendelkező réteg csupán 1,3%-os részarányt tudhatott magáénak. (Fónagy 1999, 1179-1182)

A birtokos társadalom úrbéres birtokállomány alapján bemutatott vagyoni rétegződését más vetületben is lehet tanulmányozni. A francia háborúk korában a bevallott évi átlagjövedelem alapján Moson vármegye rendjeire 90.579 forint hadisegélyt szabtak ki. Az összeg 45%-át Albert szász-tescheni herceg a magyaróvári uradalom jövedelme után fizette. Az Esterházy és a Zichy családot, helyi jövedelmeik után, a törvényhatóságra kivetett összeg 12, illetve 11 %-ának megtérítésére kötelezték. A világi főrendek közül még a Harrach grófi család 5%-os részesedését kell kiemelni. Az egyházi birtokosok között a Szentkereszti Cisztercita Apátság 6%-os, illetve e szőlőtermelő Védeny mezővárost birtokló Győri Székeskáptalan 3%-os részesedése illusztrálja a törvényhatóság legtehetősebb egyházi birtokosait. (Dominkovits 1997, 211)

28