Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
Kereskedelem A három történeti vármegye kedvező természet- és közlekedésföldrajzi elhelyezkedése eleve predesztinálta e térséget a kelet-nyugat irányú közvetítő kereskedelemben való aktív részvételre. Magyaróvárhoz és Mosonhoz hasonlóan a 16-17. századi Köpcsény a bécsi, pozsonyi útvonalak jelentős központjának számított, és a dunai kereskedelem egyik ellenőrző pontja is volt. (Emst 1954, 87) A harmincéves háború időszakából szórvány adatok utalnak arra, hogy a kiterjedt szőlőhegyekkel rendelkező Csepregről is szállítottak bort Sziléziába. (Búza 1996) A 16. századi forrásokban olykor mezőváros, olykor falu elnevezéssel illetett, a Niczkyek földesurasága alatt álló Sajtoskál a Sopron vármegyei Répce-vidéknek, és Vas vármegye északi részének fontos, kisrégiókat összekötő árucsereközpontja volt. (Szende 1998) A fenti települési adatok óhatatlanul több kérdést is felvetnek. A három vármegyének melyek voltak a vásáros helyei, s milyen volt a vásárok földrajzi, illetve éves megoszlása? A 18. század végi, 19. század eleji sematizmusok az országos vásárok helyét, időpontját - több-kevesebb pontossággal - közölték. (2.14.) Az adatok Sopron és Moson vármegyékben a vásáros helyek fölöttébb sűrű hálózatát mutatják, míg Győr vármegye esetében a megyeközponton kívül csak Hédervár és Szentmárton mezővárosokat említik. A legtöbb vásáros hely a Duna melletti hajózási és kereskedelmi utak mentén, a Fertő és a Hanság mellékén, a Győr - Sopron - Kismarton útvonalon, továbbá a Répce völgyében volt. A Rábaköz Csornától délre eső része is több regisztrált vásáros hellyel rendelkezett. (2.15.) Az 1828. évi országos adóösszeírás alapján a lakosság nagysága, a kereskedők száma, a kézművesipar fejlettsége, a piacozási szokásokról készült felvallások, az úthálózat alapján elvégzett piacközponti, piackörzeti funkcionális vizsgálatok élesen rámutattak egyes domináns települések vármegyén belüli meghatározó, illetve régión túlnyúló jelentőségére. így Győr és Sopron köz-2.14. Győr, Moson, Sopron vármegyék vásáros helyeinek és vásárainak száma 1836-ban. Schematismus pro Anno 1836 alapján. Vármegyék Vásáros helyek Vásárok száma Győr о 9 Moson 12 41 Sopron 23 75 29
