Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Domonkos Ottó: Pásztorfaragások
8.12. Mángorló. Nagyсе nk, 1837. SM. 75.16.1 8.13. Beretvatartó, Török János faragása (?), Árpás 1839. SM.57.61.1 alapján. sárga, a zöld berakás. Ez a technika a pásztorfaragások teljes készletére kiterjedt, nagyon különböző színvonalú kivitelben. A legkiválóbb - megyénkhez köthető, és név szerint is ismert - alkotó, Király Zsiga. Legelső datált munkáját az 1837-es évszám jelzi. Kisfaludon 1811-ben született, eredeti neve Takács Zsigmond volt. Később anyja vezetéknevét vette fel és használta faragásain. Személye összefonódott a megye területén garázdálkodó betyárok, lézengő pásztorok bűnös vállalkozásaival. Kihágásaik többször néhány éves börtönbüntetéshez vezettek. így Sopronban, Kismartonban és Szombathelyen raboskodott több más társával. A börtönökben létrehozott dologházakban a szövés, kosárfonás, szerszámkészítés és a papírmunkák segítették az idő múlását. A faragásra hajlamos vagy már gyakorlott pásztorok megtalálhatták a műhelyekben azokat az asztalos szerszámokat, amelyek megkönnyítették, elősegítették a fatárgyak előkészítését. A börtönviselt pásztorok között több kiváló faragó vált ismertté Szelestey László kutatásai nyomán. (Szelestey 1987; 1996) A Szelestey László által körvonalazott „ Király Zsiga iskola ” kezdeti szakaszával kapcsolatban látunk vitatható megállapításokat. A kiemelkedő képességű, börtönviselt pásztorok egymásra hatása kétségtelen, bár éppen Király Zsiga esetében bizonytalan. Szelestey László úgy látja hogy Török volt a kezdeményező, az első lépéseket megtevő alkotó. (8.13) A Soproni Múzeumban található fűszertartó azonban nem lehet Török János munkája. A tárgyat magam gyűjtöttem Osliban, azon semmi olyan jelet, monogramot, kézírásos megjegyzést nem találtam, ami a közismert Király Zsiga jegyeken túl, más munkájának bizonyította volna az 1838-ban készült darabot. (8.14.) E darabokat is Király Zsiga első darabjai közé soroljuk. így egy páratlan sorozat kezdődött 1838-ban és ért véget 1842-ben. Király Zsiga a nyugat-magyarországi pásztorfaragás kiemelkedő egyénisége, börtönben töltött évei alatt kiváló darabokat alkotott barátai, ismerősei számára. Faragótechnikája és mintakincse rabtársaira is hatással volt, Szelestey Lászlóval szólva „faragó iskola” jött létre körülötte. Hatása még az 1850-es években is nyilvánvaló. Török János 1839-es mángorlója már Király Zsiga 1838-as lóherele-292
