Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

2.10. Sopron vármegye 17. századi címeres pecsétje. Néma 1996 nyomán. Teufel Erasmus (150 porta), és a térségben speciális birtokosként, jobbágyfalvai révén Sopron szabad királyi város (114 porta). (Maksay 1979, 157) Egy generációval később, az 1574. évi porta­összeírás idején a Nádasdy család 38%-os (400 porta) adózó birtok­aránnyal rendelkezve első helyét megőrizte, míg 17 %-os aránnyal az Oláh-Császár birtokok következtek (181,5 porta). Sopron város is megtartotta jelentőségét 9%-os (92 porta) aránnyal. A középbir­tokosok között található a tágabb térség több nagybirtokosa, a győ­ri püspökség (7%) és az enyingi Török család (4%). Ugyancsak e kategóriában található a térség egy nagy jelentőségű középbirtokos családja, az asszonyfalvi Ostffy (2%), aki e törvényhatóságon kívül Győr és Vas vármegyékben is jelentős fekvőbirtokokkal rendelke­zett. A kisbirtokosok kategóriájában (1-10 porta) több vezető Nádasdy familiáris nevével találkozhatunk, akik mind a birtokkor­mányzatban, mind pedig a vármegyei életben jelentős szerepet ját­szottak, például az Ághy, a Récsey, a Sennyei, a Vághy családok. (Dominkovits 1999 b, 103-105) 1549-ben Moson vármegyében az Alsó-Ausztriai Kamara keze­lésében lévő magyaróvári uradalom a vármegye portaállományának 55%-át (399 porta) tette ki, míg az igen népes, jelentős gazdasági erővel rendelkező szentkereszti cisztercita apátság 92 portájával a nagyobb méretű középbirtok és a latifundium határán állott. A Puchaim család 46 portás uradalma (Köpcsény, Körtvélyes, Raden­­dorf) országos mértékkel a jómódú középbirtokok sorába tartozott. A középbirtokosság alsó csoportjában egyaránt megtalálható a tér­ség egyik egyházi nagybirtoka, a győri székeskáptalan (a 18 portás Védeny), és a vármegye néhány, Mohács előtti múltra visszatekin­tő, a közéletben fontos szerepet játszó családja (Jósa, Lipcsey, Rausar). A még Győr török általi elfoglalása előtt készített 1593-as portaösszeírás a törvényhatóság 444,5 adózó portával rendelkező (61%), térben is összefüggő birtokkomplexumaként hozza a ma­gyaróvári uradalmat. A több mint egy generáció alatt jelentős bir­tokos változásokra is sor került. A Puchaim család javait beházaso­dással és vásárlással a Listhyek szerezték meg (57,5 porta, 8%). Az 1563-ban honosított alsó-ausztriai Harrach család a Bruck an der Leitha-i uradalmához csatolta a már korábban is birtokolt települé­seket (61 porta). A századforduló a Jósa és Rausar birtokok felbom­lását hozta, és egyre szétaprózottabbá vált egyes közbirtokosi me­zővárosok - Gáta, Rajka, Oroszvár - birtokszerkezete. (Domin­kovits 2001) (2.11.) 1598-ban új adóalap, porta helyett a ház bevezetésével az eddi­gieknél differenciáltabb kép alkotható a törvényhatóságok telepü­lés- és birtokszerkezetéről, adózó társadalmáról. Sopron vármegyét 24

Next

/
Thumbnails
Contents