Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

1-2 BIRTOKOS 3-4 BIRTOKOS 5 VAGY ANNÁL TÖBB BIRTOKOS 20 FÖLÖTTI BIRTOKOS NEZSIDER

JELMAGYARAZAT

e forrás a Rábaköz 1594-1598 közötti nagymérvű török általi pusztítása miatt csak Kapuvárral és az attól nyugatra fekvő területtel írta össze. Győr vármegyéről nem készült összeírás, hisz magát az erődvárost is csak 1598 márciusában foglalták vissza. A csonka Sopron vármegye és a pusztulásokat, de újrakezdést is adatoló mosoni adatok két erősen eltérő településszerkezetű törvényhatóságot mutatnak. A Rábaköz nélküli Sopron vármegyében 2 mezőváros, 131 falu 4.974 háza, Moson vármegyében 7 mezőváros és 31 falu 2.105 háza került a jegyzékbe. Sopron megyében ebből a puszta házak száma 365, Mosonban 256 volt. (Dávid 2001, 40, Moson vm.: 228-232, Sopron vm.: 362-376) Győr vármegye első - immáron ismét portális - összeírása az 1609. évi, amely alapján kimondható: a vármegyében 32 falu elpusztult, közülük 12 örökre eltűnt. Az 1671. évi törvényhatósági összeírás szerint Győr vármegye sziget- és csilizközi járásában 26, a Tóközben 15, a pusztai járásban 34 település létezett. A lakosság 51%-a telkes jobbágy, 12%-a házas, 21%-ü házatlan zsellér volt, míg a fennmaradó egyéb, olykor nehezen besorolható kategóriák közül a juhosgazdák csoportja emelkedett ki meghatározóan. (Gecsényi 1977-78, 382)

2.11. A nezsideri szőlőhegy külbirtokosainak származási helyei, 1565. Prickle r 1991 nyomán.

25

i

■