Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
szonyítási pontot ad, és az is többnyire az országos kutatásokhoz köthető. így az alábbi rövid összegzés bizonyos területeket súlypontosabban kezel, másokat óhatatlanul elnagyol vagy elhanyagol, amit csak részben menthetnek a szűk terjedelmi korlátok. Épp ezért törekedtünk az átfogó elméleti megállapítások mellett a sűrűbb adatolásra. A HÁROM VÁRMEGYE A KORAI ÚJKORTÓL A REFORMKOR VÉGÉIG (1526-1848) Települések A nagy műveltségű humanista főpap és diplomata, Oláh Miklós 1563-ban kezdett hozzá „Hungária” című leíró munkájához, melyben a Mohács előtti, immáron idealizált Magyarországot mutatta be. Művében mindhárom vármegyét említi, eltérő sajátosságaikkal megjelennek a megyeközpontok is. Sopron esetében a földrajzi szempontok mellett (Bécs közelében, a Fertő mellett, völgyben épült, de északi falaival hegynek támaszkodik), kiemelte, hogy az egyes oldalain fallal körülvett határváros a hét szabad magyar város egyike, „Lakosai németek. Földje gabonát is, bort is terem ... “ Óvámál jelezte, hogy az Mária királyné birtoka (az Alsó-Ausztriai Kamara kezelésében). Hangsúlyozta a település erődített jellegét: „Mocsaras helyen terül el, sáncokkal és erős árokkal meg kettős vizes árokkal van körülvéve". A több mint negyven lépés szélességűnek tartott külső árokba a Lajta vizét vezették be. Északról pedig „...az itt három közepes nagyságú, vadakban és leginkább vaddisznókban gazdag szigetet alkotó Duna egyik ága folyik el mellette, [ebből a királynő költségén] nem sokkal ezelőtt bevezették a vizet a belső várárokba, hogy a vár levegője az élő folyóvíz hatására frissebb és egészségesebb legyen. ” Győrt tévesen azonosította a római kori Brigetiummal (Oszőny). Csupán a város egyházkormányzati szerepét, földrajzi fekvését emelte ki: „...a győri püspök székhelye, a Duna déli partján terül el, mely itt is szigetet alkot". (Oláh 2000, 27) Jogtörténeti szempontból a magyar települési struktúra legmagasabb lépcsőfokán a szabad királyi városok álltak. A társadalmában, gazdasági erejében, területi rangsorában eltérő erejű szabad királyi városok közül Sopron vármegye területén három feküdt. A térség és az ország legrégibb szabad királyi városai közé tartozik az 19
