Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

F. Tóth Zsuzsanna: Lakáskultúra

melyet egy 1811-ben kelt kajári leltár említ, értékét 1 forintra taksálják. A többi szék leírásánál az „álló, fa, sárgára festett” jelzőkkel találkozhatunk. Ezeket általában 10-20 krajcár közötti értékre becsülték. A Regélő a Rábaköz szokásait ismertető 1840-es cikkében írja: „...legalább egy tulipános almáriomnak, ’s egykét tulipános ládának is hely engedtetik; sőt szaporodván a ’ fiaiknak megház.asultával egy háznál a ’ menyecskék, a ’ szerint szaporulnak e ’ szobákban a’ tulipános almáriomok is. ” (idézi Csilléry 1998 b 45)

Az asztalok formái az évszázadok alatt igen keveset változtak, leggyakrabban csak a tisztaszobában álló nagyobb méretű, padokkal körbevett asztallal találkozunk a falusi háztartások leírásánál. A hagyatéki leltárakban elsősorban tölgy-, vagy diófából készült nagyasztalt soroltak fel, mint a szobai bútorzatot.

A sarkosan elrendezett tisztaszobákban az asztalok mellett mindig megtalálhatók az asztal melléki padok. A díszítés megjelölésére általában csak a festett bútoroknál történt említés, a színeknél a fekete, sárga és kék megnevezéssel találkozunk a Győr környéki hagyatékokban. (Perger 1987) John Paget 1839-ben Széchenyi István nagycenki birtokán járva leírta egy módosabb gazda tisztaszobáját is. „A sarokban fából készült, a falhoz erősített padka húzódott, előtte tölgyfaasztal, olyan súlyos, hogy úgy tűnt, az is a padló-191

6.5. Bogyoszlói lakóház oldalszobája.

SZNM. Szentendre