Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Timaffy László: Táj és ember

Hansággal összefüggő mocsarai bőven termették a nádat, a gyékényt és a sást, melynek feldolgozásával a vidék falvainak némelyikében - Sarród, Bősárkány, Acsalag - a szegényebb családok foglalkoztak. (Élő 1937) (1.8.) „A hansági mocsárban nagyszámú szarvasmarhát tenyésztenek. ...A falvak, melyek több helyen is a mocsár szélén helyezkednek el, a mocsárból nyerik szénájukat, ott tenyésztik állataikat, ott vágják tűzifájukat a tél folyamán. ” (Horváth L. 2001, 447) A déli part Sopronhoz közelebbi települései intenzív kerti és szántóföldi zöldségtermesztésbe és kereskedelembe fogtak a 19. század végén. (Boross 1965) A Tóköz halászata ugyan a 20. század közepére teljesen eljelentéktelenedett, de a Hanság megőrződött tavai napjainkig jelentős nádarató helyek. (Vajkai 1940)

A Rábaközig nyúló egykori Sopron megyei Nagyerdő tölgyesei az irtásgazdálkodás miatt a 19-20. század fordulójára megfogytak. Helyüket nagy kiterjedésű legelőterületek és gabonaföldek foglalták el. (Timaffy 1991 b) (1.9.) A Fertő melléki dombság déli és keleti lejtőin kiterjedt, középkori telepítésű szőlőterületek képezik a

1.11. A leszüretelt szőlő' szállítása a soproni borvidéken, 1910 körül. MN.R.6587

15