Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

lehetséges, megbízható tetőszerkezet volt. Nagy előnye, hogy a sár­vagy földfalazatokat tehermentesítette, a tető súlya nem nehezedett a falakra, hiszen az ágas közvetlenül a talajra vitte át. Különösen fontos volt ez vidékünkön, ahol az árvizek, a nagyon magas talaj­víz visszatérő gondot jelentett hosszú évszázadokig. Nem szabad azonban arra gondolni, hogy az ágasfás tartószerkezet csupán pri­mitív maradvány lett volna! Alkalmazása összefüggött tájunk víz­rajzi, talajtani adottságaival, és az ezektől egyáltalán nem függetle­nül jelentkező gazdasági, vagyoni helyzettel. A különféle korlátozó tényezők ellenére az ágasfás szerkezet helyi változatai barokk stí­lusból eredeztethető díszítést, formaképzést mutathattak. Az ágas­fák tövét barokkos idomúra faragták, gondosan ügyelve arra, hogy lehetőleg minél robosztusabb maradjon, hiszen a talaj nedvessége, a becsapódó eső könnyen kárt tehetett benne. (4.49-50.) Az ágast szögletes kersztmetszetűre bárdolták majd éleit profilgyaluval ta­golták. A tagolt élprofilok mellett vésett vagy domború faragású szegély szalagokat is végigfuttattak, hogy az ágas homloklapját hangsúlyosan keretezzék. A kereteit mezőben bevéséssel vagy domború faragással keresztet, Mária monogramot, IHS betűjelet al­kalmaztak. Olykor a hosszú, keskeny mezőt vékony sávokban az 4.49. Lakóház barokkos faragású ágasfával, Ba­kony szombathely. Filep Antal felvétele 1966. XJM.NF.770 4.50. Barokkos profilú ágasfa lábazata, Bakony­­szombathely. Filep Antal felvétele1966. XJM.NF.731 125

Next

/
Thumbnails
Contents