Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

gadta be a prést, itt helyezték el a szerszámokat.(7.67-70.) A kedvezőtlen időben étel készítéséhez, melegedéshez az egyik sarokba padkás, nyílt tűzhelyet alakíthattak ki. A bort a belső, hűs helyiségben tárolták. Az egyenletes hűvösséget a vastag sár-, tömésfal, a gondosan, vastagon tapasztott padlás és a vastag, szinte földig érő nádtető vagy zsúpfedél biztosította. (4.40-41.) A gondosabb pinceépítők a domboldalba mélyítették a pince terét, téglával boltozták, kívülről földdel, dombosán feltöltötték, gyepesítették. A présházpincéket szívesen bővítették egy-egy kis szobával, amit a téli időben fűthettek, többnyire pihenőhelynek, ivószobának használták, de szükség esetén hálhattak benne, vagy akár huzamosan lakhatták is. A szőlőbeli hajlékok építészeti kiképzéséhez természetszerűen hozzátartozott, hogy mind a pincerészt, mind a szobát gondosan lepadlásolták. A présházat többnyire mennyezet nélkül építették. Az állandó kintlakás növekvő igényét a dombos terepen kétszintes építéssel is kielégíthették. (4.42.)

A Rába menti települések szőlőhegyei nemcsak a népi építkezés archaikus gyakorlatát őrizték meg, de épületegyütteseik hangulata, építészeti összképe felethetetlen.

4.43. Jégverem a dunaszentpáli kocsma udvarában.

Filep Antal felvétele 1959.

I 19