Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

4.31. Telkeket lezáró pajták. Fertőszéplak, 1999.

dozó útra lehetett kijutni. Ahol a szénatermesztésnek fontos szerepe volt előfordult, hogy egy-egy gazdálkodó a háza végében, a lakóépület fedélszéke alá, a telek szélére is telepítettek pajtát. A pajta annyira hozzátartozott a földműves, állattartó gazdálkodáshoz, hogy a városi gazdák sem mondhattak le alkalmazásukról. Győr újvárosi, Sopron történeti külvárosi részén csak mostanában ritkulnak a hatalmas pajták azokban az utcákban, ahol évszázadokon át földműves polgárok éltek. A városi körülmények között is igyekeztek a hagyományos telekhasználatot biztosítani. A zsúfoltabb városi megtelepedéssel járt együtt, hogy gyakran a pajtát a kert nélküli telek utcai határvonalára helyezték, ami lehetővé tehette, hogy a pajtába közvetlenül az utcáról be lehessen hajtani. Sajátos módon az egyébként városias utcaképben is meghatározó elemként jelent meg a pajtaépület. E városi pajták szerkezete, beosztása megegyezett a kisalföldi, nagytáji hagyománnyal, bár igényes, kőműves munkával

4.32. Szénatároló pajta. Tárnokréti, 1999.

112