Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

4.18. Úti falú térképe. Öttevény, Stangl Károly térképének részlete, 1864. GYMSM.GYL. GYMU.259

szigetben fekvő földjére, s az istállója mellé lakást épített. így keletkezett a Szigetköz nyugati csücskében, Dunakiliti és Kisbodak között, a 19. század utolsó harmadában a tanyaközségek sora, majd közigazgatásilag is kiváltak a kibocsátó községből. A mai Dunasziget magvául szolgáló valamennyi telep lakossága olyan anyaközségek népéből vált ki, amelyek eredetileg is megosztott, szálláskertes települési rendben gazdálkodtak. (Kocsis 1991 b) A kétbeltelkes, vagy „szálláskertes” településtípus nem volt ismeretlen a Fertő szomszédságában élő mosoni németségnél sem. Eredetileg Győrött is és Újvárosban is külön telepítették a lakóházak negyedeit és az istállókat, pajtákat befogadó kerteket. Később, amikor a város földműves polgárai ezekben a kertekben építették fel az állandó lakóházaikat, majorként szólnak róluk. (Filep 1961) Hasonló, Sopron történeti külvárosába telepített majorépületek ma is állnak.

Megyénk számos települése az úti falvak típusába tartozik. A községek történeti magját általában egyetlen út mellé, szalagtelkes rendben felsorakozó házak, udvarok alkotják. Ezek néhány, a 18- 19. században keletkezett vagy áttelepített (árvízrendezés miatt új helyre költöztetett) települést nem számítva, nem mérnöki tervezésű lakóhelyek. A természeti adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó települések szigorúan követték az árvízmentes szárazulatok vonalát, legtöbbször a történelmileg kialakult utak mellé települtek. Öttevény példáját gyakran idézik. (4.18.) A község neve is a Dunából hordott kaviccsal - „öntevény” - javított útra utal, ezt fejezi ki másként a német megnevezése: Hochstrasse. A község főutcájának

102