Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

két házsorát úgy építették ki - valószínűen már a középkorban hogy helyet kapjon a távolsági fuvarozók forgalma is. Az egyes gazdák keskeny, hosszan elnyúló szalagtelkei úgy ülték meg a viszonylag szűk településre alkalmas helyet, hogy a lakóházak, a gazdasági udvarok mindig a biztonságos szárazulaton állhatták. A szalagtelkes község építészeti képéhez a múlt században hozzátartozott a lakóházak fésűs beépítése. A házakat egymással párhuzamosan, a telekhatárra építették fel. Az olykor keskeny telek udvarát hosszan kísérte a lakóházzal egy fedél alá épített kamrák, istállók, színek sora. (4.19.) Az úti falu emlékét sokszor felfedezhetjük a mezővárosi múlttal dicsekvő nagyobb települések utcahálózatában is. Az úti falvaink középkori eredete mellett szól, hogy házsoraikba illeszkedve találjuk a középkori templomokat.

Sopron és Győr megyében elterjedtek az orsós települések is. Máig megőrződött tipikus példájuk Fertőrákos. Ezekben a község két házsora ovális térséget fog közre. Gyakran a falu középkori templomát ezeken a kiszélesedő, gyepes térségeken találjuk. Nyalka és Fertőszentmiklós példáját külön is megemlítjük, mivel esetükben a középkori templom helyét úgy jelölték ki, hogy szentélyük előírásosan keletre nézett. Amikor a községek népessége kinőtte az eredeti templomot, bővítésre csak északi és déli irányban volt lehetőség. (4.20.)

Az egyszerű, egyutcás úti falvak szerkezeti, formai kereteiben csak bizonyos szerény létszámú népesség telepedhetett meg. Ha a lakosság száma jelentékenyen gyarapodott, a falu működésében nehézségek támadhattak. A település térbeli kiterjedését igyekeztek is

4.19. Hosszúház udvari homlokzata a kert felől, Öttevény, Fő út.

Filep Antal felvétele I960. XJM.NF.4518

103