Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Timaffy László: Táj és ember

Győr-Moson-Sopron megye területén a Kisalföld, a Dunántúliközéphegységhez tartozó Pannonhalmi-dombság, és a Nyugat-magyarországi-peremvidék találkozik. (1.1.) A legnagyobb területet a Kisalföld foglalja el, melynek földtörténeti fejlődése rokon az Alföldével. Szerkezetileg átlós és peremtörések mentén kialakult katlanszerű süllyedék. A folyóvízi - főként homokos - lerakódások a Kisalföld északi peremétől egyre mélyebben benyomultak a medence belseje felé. A hordalékot az Os-Duna és mellékfolyói szállították: a Kisalföld felszínének üledékei részben a Duna (Szigetköz, Mosoni-síkság, Győr-Tatai teraszvidék) részben a Rába és Répce (Rábaköz) illetve a Marcal medencében a Marcal folyó. A Duna kisalföldi hordalékkúpja a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Csallóköz. A Mosoni-Dunától délre a Fertő-Hanság süllyedékéig terjed a Mosoni síkság. Délkeleti részét homokos öntésiszap borítja, a magasártéri szintben homokos, löszös iszap rakódott le. Középső részét réti-lápi agyaggal és tőzeggel borított belvizes lapály foglalja el. A Dunától délre, a Rábaközben, a Rába és a Répce hordalékkúpja meghatározó. A Rábaköz déli, nagyobbik része teljesen sík, míg északkeleti felén a Rábca és a Rába között keskeny, parti

1.2. Győr-Moson-Sopron megye tájai.

Göcsei 1984 alapján.