Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
Az utóbbi évek müvésztelepi munkái a korábbiaknál változatosabb tematikájú és egyenletes színvonalú művészeti tevékenységet mutatnak, amit a komputermunkával kombinált- és fotóművészeti, festészeti, szobrászati, papír-és könyvművészeti, egyedi és sokszorosító grafikai, valamint installációs művek gazdag választéka körvonalaz. Az évente meghívással kialakított alkotóközösség tagjai között rendszerint európai és Európán kívüli, valamint egy győri és egy vagy két budapesti, illetve az ország más településein élő művészeket találunk, nem ritkán művészeti egyetemeken tanító professzorokat, olyanokat, akiknek munkássága a fiatalabb generációkra is nagy hatással van, illetve akiket saját területükön és hazájukon túl, nemzetközileg is elismernek, sőt némelyikük a mai művészet valamely területének meghatározó jelentőségű személyisége. A programok rugalmasak, irányadó jellegűek, a mindenkori résztvevők igényei szerint bővülhetnek, illetve specializálód-hatnak. Számos kérdés azonban egyáltalán nincs megoldva. Köztük a legégetőbbek egyike a finanszírozás stabilizálása és optimalizálása. Ugyancsak aktuális a szállásgond enyhítése, a Grafikai Műhely lerobbant berendezéseinek korszerűsítése, az egyszerre többféle képzőművészeti műfajban való tevékenykedés tárgyi és munkahelyi feltételeinek javítása, a mai korszerű technikai feltételekhez kötött alkotómunka stabil hátterének megteremtése. A művésztelep tevékenységének értékelésében, eredményeinek közkinccsé tételében korábban aktívan tevékenykedő helyi sajtó elveszítette érdeklődését a szimpóziumok iránt, a szakmai médiák és művészetírók pedig továbbra sem mutatnak kellő érdeklődést, a Symposion Társaság kivételével. Az 1945 utáni magyar művészettel foglalkozó, hihetetlen mértékű lemaradásokkal küzdő művészettörténet-kutatás, amely főleg egy-egy életmű, vagy stílustörténeti korszak átfogó feldolgozására összpontosít, még fel sem fedezte a magyarországi alkotótelepeken folyó munka forrásértékét, így egyáltalán nem foglalkozik az itt készült művekkel. Hogyan is várnánk el, hogy a legújabb kori szobrászatra jellemző - nem a látványt leképező, hanem fogalmi indíttatású modern szobrászat nyelvújító kísérleteit a nagyközönség megértse, s mondjuk, a Győrben rossz helyen felállított, gazdátlanná vált és gondozatlan, nagyméretű szobrokat értékelje, ha maga a művészeti szféra sem méltatja semmire? Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatainak egyike tehát a művésztelepi eredmények oly módon történő feldolgozása, bemutatása, hogy azok bekerüljenek a kortárs magyar művészeti-, és a XX. századi művészettörténeti ismeretek közé, illetve a köztudatba. Ehhez szükséges Győrben a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatok továbbépítése, kölcsönössé tétele, a nemzetközi szimpózium mozgalomba való közvetlen bekapcsolódás, a művésztelepi tevékenység szerves összekapcsolása a művészetoktatással, elsősorban graduális vagy posztgraduális képzéssel, az ehhez szükséges feltételek megteremtése, valamint 63