Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

a művésztelepi gyűjtemény szakmai feldolgozásának folytatása és az eredmények folyamatos közzététele.

Jegyzet és irodalom:

1. Németh Lajos: Gesztus vagy alkotás. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Bp., 2001.318. o.

2. Haraszti Miklós: A cenzúra esztétikája. Magvető, Bp., 1991.70. o.

3. Magyarország története 1918-1975. Egyetemi tankönyv. Bp., 1988. 330. o.

4. Néhány példa az újonnan alakult müvésztelepekre: 1967-ben egyszeri alkalommal került megrendezésre a Székesfehérvári Könnyűfémmű alkotótelepe Laborcz Ferenc, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Szebényi Imre és Varga Imre részvételével. Ugyanezen évben nyílt meg Siklóson a Szobrász Szimpózium, Sopronban a nyári művésztelep, 1968-ban pedig a Bonyhádi Zománcműhely. Irodalom: L. M.: Művészeti szimpóziumok. Kisalföld,

1983. július 30.

5. Nagy Miklós megnyitóbeszéde. Kézirat. 1970. január 4. VMM, Győr,

L. sz.: A. 595.2.98.

6. „A Kádár-korszak három évtizede során a sajtóirányítás a korszak legvégéig nem adta fel a számára kijelölt alapelveket. A rendszer kultúrpolitikájának szolgálójaként a sajtó mindaddig kitartott a tudatformálás - a rendszer által nyíltan vallott - szerepe mellett, amíg a társadalom, a szakma és a hatalom között lehetséges volt az alku. ” Hegedűs István: Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén. In: Médiakutató. Médiaelméleti folyóirat, 2001/2.

7. Hamar Imre: Képzőművészeti kultúránk fejlesztése. A müvésztelepek „haszna”. In: Kisalföld, 1973. augusztus 14.

8. Az első művésztelepi kiállítás már címében is meghatározza a résztvevők körét: Dunántúli Képzőművészek Művésztelepének első győri kiállítása. Győri Műcsarnok, 1970. január 4. (nincs feltüntetve a meghívón, hogy meddig látogatható). Meghívó. VMM, Győr, L. sz.: A.595.1.98.

9. A müvésztelep eredendő célkitűzését nem őrzi alapító okirat, azokról csak a későbbi katalógusokban, újságcikkekben olvashatunk. Finta Lajos legtöbbször e két célt emlegette az első öt évben, majd a 10 éves jubileum katalógusában írt összefoglalójában. In: Finta Lajos: Tízéves a Győri Művésztelep

1978. Katalógus. Szerkesztette Góczán Károly. Győr Megyei Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, Győr, 1978.

„A cél, mint annyiszor, most is a város és környéke művészi átfogalmazásra alkalmas értékeinek felfedeztetése; főként dunántúli művészek alkotóközösségének megteremtése, a város képzőművészeti kultúrájának fellendítése volt. ” In: Művészet, 1975. 2. sz.

Az eredeti célkitűzés szépített változata Finta Lajos nyilatkozatában, 1978- ban: Tíz éve szerény körülmények között indítottuk a telepet, s ennek megfelelően szerény célkitűzésekkel. Nem akartunk mi vetélytársai lenni a már

64