Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

a művésztelepi gyűjtemény szakmai feldolgozásának folytatása és az eredmé­nyek folyamatos közzététele. Jegyzet és irodalom: 1. Németh Lajos: Gesztus vagy alkotás. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Bp., 2001.318. o. 2. Haraszti Miklós: A cenzúra esztétikája. Magvető, Bp., 1991.70. o. 3. Magyarország története 1918-1975. Egyetemi tankönyv. Bp., 1988. 330. o. 4. Néhány példa az újonnan alakult müvésztelepekre: 1967-ben egyszeri alka­lommal került megrendezésre a Székesfehérvári Könnyűfémmű alkotótelepe Laborcz Ferenc, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Szebényi Imre és Varga Imre részvételével. Ugyanezen évben nyílt meg Siklóson a Szobrász Szimpózium, Sopronban a nyári művésztelep, 1968-ban pedig a Bonyhádi Zománcműhely. Irodalom: L. M.: Művészeti szimpóziumok. Kisalföld, 1983. július 30. 5. Nagy Miklós megnyitóbeszéde. Kézirat. 1970. január 4. VMM, Győr, L. sz.: A. 595.2.98. 6. „A Kádár-korszak három évtizede során a sajtóirányítás a korszak legvégé­ig nem adta fel a számára kijelölt alapelveket. A rendszer kultúrpolitikájá­nak szolgálójaként a sajtó mindaddig kitartott a tudatformálás - a rendszer által nyíltan vallott - szerepe mellett, amíg a társadalom, a szakma és a hatalom között lehetséges volt az alku. ” Hegedűs István: Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén. In: Médiakutató. Médiaelméleti folyóirat, 2001/2. 7. Hamar Imre: Képzőművészeti kultúránk fejlesztése. A müvésztelepek „haszna”. In: Kisalföld, 1973. augusztus 14. 8. Az első művésztelepi kiállítás már címében is meghatározza a résztvevők körét: Dunántúli Képzőművészek Művésztelepének első győri kiállítása. Győri Műcsarnok, 1970. január 4. (nincs feltüntetve a meghívón, hogy meddig látogatható). Meghívó. VMM, Győr, L. sz.: A.595.1.98. 9. A müvésztelep eredendő célkitűzését nem őrzi alapító okirat, azokról csak a későbbi katalógusokban, újságcikkekben olvashatunk. Finta Lajos legtöbb­ször e két célt emlegette az első öt évben, majd a 10 éves jubileum kataló­gusában írt összefoglalójában. In: Finta Lajos: Tízéves a Győri Művésztelep 1978. Katalógus. Szerkesztette Góczán Károly. Győr Megyei Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, Győr, 1978. „A cél, mint annyiszor, most is a város és környéke művészi átfogalmazásra alkalmas értékeinek felfedeztetése; főként dunántúli művészek alkotóközös­ségének megteremtése, a város képzőművészeti kultúrájának fellendítése volt. ” In: Művészet, 1975. 2. sz. Az eredeti célkitűzés szépített változata Finta Lajos nyilatkozatában, 1978- ban: Tíz éve szerény körülmények között indítottuk a telepet, s ennek meg­felelően szerény célkitűzésekkel. Nem akartunk mi vetélytársai lenni a már 64

Next

/
Thumbnails
Contents