Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
ausztriai kiállítási élményét idézte fel, s azon merengett, hogy a bécsi XX. Század Múzeumában rendezett Pop etcetera című tárlat idősebb látogatói tágra nyitott szemmel nézték a kiállítást, de voltaképpen azt sem tudták, hogy mit kell látniuk. „A mindennapi, a vulgáris értékelődött fel például Richard Hamilton, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg, Jan Henderikse, Andy Warhol és Jasper Johns - hogy csak a legismertebbeket említsem - műveiben. Műveiben mondom, noha magam sem vagyok bizonyos abban, helyes-e ez esetben művekről beszélni? Nem zavaró ez? Nem hazárdjáték a fogalmakkal? ” A továbbiakban hasonló módon elbagatellizálta a győri kiállítást, amely - éppúgy mint az említett bécsi - „annyira jelenidejű, hogy menten a múlt jut róla eszünkbe”. Mindez önmagában nem rossz, fejtegette, hiszen a művésztelep célja „tudvalevőleg az alkotói, az élménybelifeltöltődés. ...Őszintén szólva nem hiszem, hogy a művekről mély és maradandó élményt viszünk magunkkal, de a művek különös szellemisége, aurája nyilván tovább foglalkoztat bennünket ... Ha csak ennyi történik bennünk a tárlat által, az sem kevés. Igaz, többet is elviselnénk!” (100) A 13. művésztelep tárlatán Hetey Katalin három vörösréz térkompozíciója, Illés Csaba acél és fa alkotásai, Hefter László Struktúra I-III. című kisplasztika sorozata, Koncz Béla festett fa térkonstrukciói, valamint Győri László acél, illetve műanyag szobra és Csobogó című díszkút-terve közül a helyi kritika ez utóbbi művet emelte ki pozitív példaként, amely bármennyire is igényesen kivitelezett alkotás, egyértelműen a díszítő szobrászat körébe tartozik, ezért aligha mérhető össze pl. Hetey Katalin és Sass Valéria tisztán művészeti problémára koncentráló, formailag a korral lépést tartó, itthon messze előremutató kisplasztikáival: -„Ne várjon senki csodát! Akit kivisz a kíváncsiság a győri Petőfi Sándor Művelődési Központ kisgalériájába, nem fogadja valami különleges látvány ... Egy-egy tárgy durva megmunkálása, egy-egy félrecsúszott illesztés lehet ugyan a művész szándéka is, ám látványnak egyáltalán nem megnyugtató, az esetleges beléerőszakolt kifejezési szándékra, „mondanivalóra ” nem tud ráhangolódni a néző. (101) Néhány további extrém példa, amely a kortárs művészet és a művésztelepi művészek lejáratására íródott, vagy az újságírók kortárs művészetben való tájékozatlanságáról vall. Némelyikben a pártállam legsötétebb időszakának művészeti eszméi csengenek vissza: -„Öncélú formalizmus, belterjesség. Ezek a veszélyek fenyegetik a győri művésztelepet, amely idén a tizenhatodik alkalommal fogadta a művészeket. A tizenötödik művésztelep termését a hét elején közszemlére bocsátotta a város. Az alkotásokat szemlélve jutottunk ama gondolathoz, amelyet az első mondatban róttunk papírra. Miért nem lelkesedünk inkább, hogy ismét életre kelt a művésztelep ... a kiállított művek láttán - az érdeklődőt nemcsak az foglalkoztatja: dolgoznak-e a művészek, hanem az is, mi végre? ... Nem vitatom, anyagkezelésben művészi teljesítményt produkálnak a győri telep alkotói. De hogy az anyag eszményítésében azonosak-e a művészek, az már vitatható. Pedig a művésztelep attól lehetne igazán győri, hogy időtlen 50