Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
síikre álló időt; a fiatal művészek által szorgalmazott művésztelepi megújulást a régi tagok is támogatták; a politikai vezetés nem tartotta elegendőnek az első hat évben elért eredményt. Vagyis mindent összevetve, 1975-ben elkerülhetetlenné vált a művésztelep profiljának módosítása, a működés megreformálása. Szemben a müvésztelep belső önmegújulási vágyával, még az 1975. évi szerény változtatás közvetlen előzményének is az MSZMP KB 1974. évi határozata tekinthető, amely a közművelődés fejlesztési feladataival foglalkozott, s amelyben a politikai vezetés meghirdette, hogy az elkövetkezőkben biztosítani fogja a művelődési igényeknek megfelelő lépéstartás lehetőségét, kiemelten kezelve a munkásosztály műveltségi helyzetét. A határozat a közművelődés fogalmát kiterjesztette a művészetre is, s az egész társadalom felelős közreműködését, segítségét kérte a kulturális felemelkedéshez: -,,A közművelődés nem szűkíthető le a kultúra, a műveltség terjesztésére, közvetítésére, fontos feladata a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítése, a szocialista eszmékkel való érzelmi-érte Imi azonosulás, a közösségi szellem, a cselekvő erő, a közéleti aktivitás fejlesztése. " (26) Ezt erősítette meg a következő évben az MSZMP XI. kongresszusa, amely a párt feladatává tette a társadalmi tudat és a kultúra fejlesztését is. „A művészetek a szocializmusért folyó harc, a termelő munka, a dolgozó ember hiteles ábrázolásával segítsék a szocialista tudat alakítását. ... A szocialista tudat és életmód közösségekben alakul és fejlődik tovább. Ezek sorában meghatározó szerepük van a munkában létrejövő közösségi kapcsolatoknak...” (27) E politikai irányelvek művészeti gyakorlatba való átültetésének eredménye Győrött a helyi művészek és gyárak közötti ösztöndíjszerződés, a művésztelep alkotóinak a gyárakban biztosított munkalehetősége és a testvérvárosok művészeinek meghívása a telepre. A müvésztelep pártpolitikai irányítását, majd a rendszerváltás körüli években, az önkontrollként beidegződött irányítói mechanizmus továbbélését igazolja, hogy az első külföldi művészek Győrbe az NDK-ból (Erfurtból, Meiningenből, Drezdából), Romániából (Marosvásárhelyről) és Szlovákiából (Trencsén vonzáskörzetéből) az ottani pártbizottságok javaslata alapján érkeztek. További nyolc évnek kellett eltelni ahhoz, hogy Győr német és finn, illetve lengyel testvérvárosaiból is rendszeresen részt vehessenek alkotók, de a fenntartó önkormányzat engedélye nélkül még a testvérvárosokból is csak 1990-től lehetett közvetlenül meghívni művészeket. A szocialista országokból érkezett szobrászok tevékenységének értékelésére Wehner Tibor tért ki a nagyatádi művésztelep korai éveinek külföldi kapcsolatait elemezve. Megállapítása - jóllehet 1975-től Győrött még csak grafikusok dolgoztak, s 1982-től jöhettek szobrászok is, illetve festők - az itteni NDK-s, szlovák és román résztvevőkre ugyanúgy érvényes: -,,A magyarországi művésztelepek a fokozatosan megnyíló keleti blokk művészeti fórumai is voltak egyben, ahová előszeretettel delegálták a keleti blokk művészeit, ... akik csupán 27
