Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

oldó, tűrésen belüli, azaz politikailag támogatott és államilag finanszírozott, ún. „kísérleti” alkotótevékenység folyhatott (4).

A művésztelep társadalompolitikai célokat szolgáló eszközként való használatát szemlélteti az első győri alkotótelepi kiállítás kéziratban fennmaradt megnyitóbeszéde, amit Nagy Miklós, városi kulturális vezetője írt és olvasott fel 1970. január 4-én. Ebben rövid bevezető után Muszorgszkijt és Verdit idézte, majd hosszasan fejtegette azokat a kultúrpolitikai propagandaanyagból átfogalmazott, művészetértelmező elveket, amelyek - mint beszéde végén mondta - meggyőzték a helyi vezetést a művésztelep létrehozásának fontosságáról: - „Muszorgszkij azt mondja: „A művészet nem cél, hanem eszköz arra, hogy az emberekhez beszéljünk. Verdi pedig így fogalmazza meg a művészetről vallott gondolatait: „A művész és művészet a legbiztosabb propaganda, mert anyaga az elfogulatlan lélekre hat. "... A művészeti alkotás mindig meggyőz valamiről, eligazít valamiben, hív és szólít valami felé. Az ember, a művészet segítségével aktívan igenli magát az életben, de természetesen másképpen, mint a társadalmi gyakorlat többi ágában. A műalkotás újra átélést jelent az ember számára, ez az átélés egyben valamiféle állásfoglalásra készteti. Az állásfoglalás, a véleménynyilvánítás, a beleélés, úgy formálja, alakítja az emberi lelket, hogy egyidejűleg meghatározott társadalmi-esztétikai ideálok fényében, művészi képekben visszatükrözi az életet, kielégíti és fejleszti az tömegek ember esztétikai szükségleteit és művészi ízlését. Ezáltal a művészet felbecsülhetetlen kulturális-nevelő szerepet játszik a társadalom életében. ” (5)

A városokat anyagilag megterhelő, kultúrpolitikai célokat szolgáló művésztelep népszerűsítése - mint mindenütt - a sajtó feladata volt (6). Alapító okirat hiányában innen ismerjük a győri művésztelep létrehozóinak és szervezőinek a müvésztelepekkel kapcsolatos alapvető elképzelését, amit Hamar Imre főszerkesztő helyettes Kisalföldben megjelent írása összegzett maradéktalanul 1971- ben: -,,A nyári művésztelepeket azzal a céllal hozták létre, hogy friss forráshoz, új élményekhez juttassák az ország más tájain élő képzőművészeket. Amellett, hogy a festő és a téma egymásra talál, még sok más haszna is kimutatható a nyári művésztelepeknek. A városok vezetői - jó gazda módjára - annak örülnek, ha szűkebb hazájukból minél több téma, rangos alkotás kerül be az ország szellemi vérkeringésébe ... A helyi művészek számára is megvan a művésztelep haszna, hiszen rangos művészekkel kerülhetnek közvetlen kapcsolatba, s a napi alkotás-lélektani, stílusbeli problémák megvitatása mellett tartós barátságok, kapcsolatok is szövődnek. A más városokból érkezett művészek serkentőleg hatnak a helyiek ambícióira, frissítik témalátásukat, csiszolják kifejezőkészségeiket. Az alkotóművész számára pedig nemegyszer életre szóló élmény megismerni az ország más városát, tájegységét, az ott élő embereket. A változatosabb tájak, emberek gazdagítóan hatnak a művész témavilágára. A nyári művésztelep a képzőművészetet és a városát szerető közönség számára is kamatozik ... a művésztelepen résztvevők legszebb alkotásaiból kiállítást rendeznek... Ezek a kiállítások is hozzásegítenek ahhoz, hogy a megyékben élő emberek jobban megismerjék, megszeressék szűkebb hazájukat... ”. (7)

20