Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
A városi és megyei politikai kezdeményezésre 1969-ben megalapított győri alkotótelep működésének első korszakára jellemző, hogy a Tanítóképző Intézet oktatástechnika tanára - később az audiovizuális tanszék vezetője-, Góczán Károly intézeti pártvezető kapta a megbízást a telepi munka szervezésére és lebonyolítására, aki a művészet nevelő hatását előtérbe helyezve, saját szakmai és fenntartói kapcsolataira építve, nyugat-dunántúli művészpedagógusokat és rajztanár végzettségű általános iskolai pedagógusokat hívott meg részvételre. Művészeti kérdésekben számíthatott kollégája, Fügh Rezső rajztanszékvezető segítségére. A fenntartás, működés és finanszírozás körülményeivel nem kellett sokat törődnie, mivel adva volt a tanítóképzős kollégiumi szállás-és ellátás térítésmentes igénybe-vételének lehetősége, a résztvevők magukkal hozták az alkotáshoz szükséges anyagokat és eszközöket, a többi költséget pedig a város állta. A konkrét tennivalók részletes előírása hiányában, a győri müvésztelepi alkotómunka 1969 és 1975 között az életre hívó személyek és a résztvevők művészeti ismereteit és személyes igényét tükrözve, a hagyományos akadémiai képzés módszertanát utánozta: élő modell rajzolására, krokizásra és a város, illetve a környéke helyszínein való közvetlen rajzolásra, akvarellezésre, kis-és közepes méretű olajképek készítésére, valamint az egymás előtti szakmai bemutatkozásra épült. A résztvevők a politikából a mindennapi életbe beszűrődő önbírálat mintájára, hosszú esti vitákon értékelték saját és egymás teljesítményét, s a tanulságokból építkezve finomítgatták a két, majd négyhetes alkotói programot, amelyhez előadások, tanulmányi kirándulások és a következő év elején az aktuális művésztelepi munka eredményeit bemutató, a telep zárását követően, otthon befejezett művek kiállítása kapcsolódott. A művésztelep-alapítás feladatának újdonságával és az alapítók elővigyázatosságával magyarázható, hogy a város-és pártvezetők csak olyan általános célokat fogalmaztak meg működésére vonatkozóan, aminek a telep könnyen és azonnal meg tudott felelni: lehetőséget kínált „más vidékek képzőművészeinek és a Győrött élő alkotóművészeknek a közös, a közösségi forma ösztönző erejét kiaknázandó művészeti alkotó munkára" (8) és kiállításai révén „meghatározó tényezőjévé vált a helyi művészeti eseményeknek”. (9) A meghívott pedagógusok és művésztanárok az új müvésztelep előnyét abban látták, hogy az intenzív nyári művésztelepi munka szinten tartja képességeiket, bővíti tudásukat és maradandó élménnyel gazdagítja őket, ezért hihetetlen ösztönző erővel bírt számukra a részvétel. A városvezetést pedig az motiválta, hogy a művésztelep felpezsdíti a helyi képzőművészeti életet, amit addig a főleg győri művészeket bemutató csoportos, ritkábban egyéni kultúrházi, 1970- től pedig a Győri Műcsarnokban rendezett kiállítások voltak hivatottak kielégíteni. Szőllősi Máté festő egy riportban így indokolta meg gyakori részvételét: - „Nekem, mint pedagógusnak, azért is jelentős ez az egyéni fejlődés szempontjából, mert mindez visszatükröződik a gyermekek nevelésében is. Egy nevelőnek 21
