Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A 18. századi győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkái
különlegesebb munkáknál valószínűleg jóval magasabb árért dolgoztak az ötvösök, Létovics legkisebb tiszta keresete a megrendelésekből 1732-ben, a töredék évben, 120-150 forint körül volt. Ha hozzátesszük, hogy a mester elsősorban a szabad vásárokra dolgozott, ahol kizárólag saját arany- és ezüst anyagából készült munkáit árulta, nyílván magasabb haszonnal, sőt 1718-tól 1743-ig folyamatosan nevelt inast, amit szintén pénzért végzett, bizonyosan jó módban élt. Összehasonlításképpen, ugyanezen évben az országos jelentés szerint Pécsett az ötvösök fejenként mindössze 3, 4, 5 lat ezüstöt, a nagyszombatiak közül nyolc mester összesen 8,5 kg-ot dolgozott fel, míg a komáromiak személyenként 0,62 kgot. Arannyal egyikük sem dolgozott. Az 1715. évi jelentésben a legtöbbet keresett Selmecbányái hét ötvösmester évi jövedelme összesen 280 fit volt. 1720-ban a budai Franciskowicz Andrásé évi 40 fi, a kassai Ötvös Lászlóé évi 50 ft. Nagybányán Proczner Mihály 16 ft, Rohoncon Hochsfeld Mátyás 30 fi évi jövedelmet vallott be (17). A számadó füzet szerint a következő három évben Létovics Istvánnak kevesebb volt a műhelyben a megrendelése, illetve a javítással kapcsolatos munkája, de 1737-től egészen 1743-ig évente folyamatosan nőtt a vevőköre, s az általa készített új ötvöstárgyak száma is. Ebben az évben választották meg a 60 tagúra kibővített külső tanács tagjának és céhmestemek, s lehet, hogy e két megbízatás miatt eleve kevesebbet dolgozott, mindenesetre év közben, körülbelül nyár végén abbahagyta a számadófüzet vezetését. A füzet szerint 1733-ban 35 vevőnek 11 új ötvöstárgyat készített, egyet meg is aranyozott, a többi munka tisztítás, forrasztás, kiegészítés vagy javítás volt. Tárgyai közül egy arany karkötő és nyaklánc mellett egy ezüst hamutartó érdemel figyelmet. 1734-ben 39 vevő 9 új ötvöstárgyat csináltatott vele, pl. aranygyűrűt, pecsétet, poharat, szelencét, pecsétgyűrűt. 1735-ben tizennyolcán 11-et, pl. zafírköves gombot. pecsétet, fegyverek ezüst díszeit, 1736-ban hatvanketten 22-őt. többek között két aranyozott tárgyat, pecsétnyomót és pecsétgyűrűt, és egy ezüst dísztőrt. 1737- ben hatvannyolcán 34 ezüstművet rendeltek tőle, ebből négy aranyozott volt, de e tárgyak között a gyémántköves gyűrűtől az aranyozott kardig, gyertyatartóig és kisebb ékszerekig az ötvösmunkák széles skálájával találkozunk. 1738- ban kilencvenegy vásárló 46 új ötvösmunkát rendelt nála. például egy ezüst könyvborítót, egy szentségtartót, egy díszkorbácsot és egy díszkardot, illetve egyegy achát köves gyűrűt és aranygyűrűt. 1739- ben nyolcvanhat megrendelő számára 46 új ötvöstárgy készült: sasfigura, sarkantyú, torokpánt. kereszt, mécses, köves aranygyűrű, rozettás ruhakapocs, mandzsettagomb, ezüst harang, három aranyozott tárgy, stb. 1740- ben 81 vevő 38 ötvösművet kívánt - ezüst pecsétet, szívet, rózsákat, füstölőt, szentségtartót, késeket, erszényt, filigrános ruhakapcsot, stb. 1741-ben 66 vevő 33 új tárgyat, köztük 4 aranyművet rendelt. 1742-ben pedig 49 vevő 18 ötvöstárgyat készíttetett. A bejegyzések utolsó évéből, 1743-ból hét megrendelőtől vett át ezüstöt, de csak két sótartót nevezett meg kész tárgyai közül. 32
