Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
győri ötvösöknek tehát legalább 1806-tól kezdődően főcéhmesterük és alcéhmesterük is volt. 6 A hivatásukat rendszeresen gyakorló mesterek száma nem nőtt. sőt a század végére jelentősen csökkent. A század folyamán általában háromnégy ötvösműhely működött folyamatosan, amely a század elejéhez képest visszaesésnek tűnik. Az 1700-as évek elején még sokan dolgoztak azok közül, akik az 1680-as években, vagy azután nyerték el a mesterjogot - így Lipóti Földes János, Kecskeméti Balassa Ötvös Mihály. Puchner Sámuel, Kontor Ötvös Ábrahám. Ráczkevi Ötvös György. Deák István - és saját műhellyel rendelkeztek. Az első évtized végén számuk mindössze eggyel nőtt: Johann Michael Crinnes ifjú mester lett. aki néhány év alatt - igen nagy akarattal és elhivatottsággal - csaknem negyven éven át virágzó műhelyt hozott létre. A második évtizedben Deák Ötvös István és Johann Michael Crinnes a két legfontosabb mester, egyúttal tisztségükben egymást követő céhelöljáró. A következőben mindössze Létovics István nyitott új műhelyt, s a harmadik évtizedben csak Johann Michael Kopf követte őt. majd a negyvenes években Emericus Zalai. A hatvanas- hetvenes években a mesterek közül többen közvetlenül egymás családjába házasodtak, ami az anyagi helyzetüket is sejtteti, s így jutottak felszerelt műhelyhez, vagy - mint Thomas Leffler esetében - anyagi támaszhoz saját önálló műhelyük felépítésében. 7 A gyors és tisztességtelen meggazdagodás megelőzése érdekében a céhmester szigorúan bűntette, ha valakinél több ezüstöt talált mint amennyi nála lehetett, vagy ha rosszabb minőségű ezüstöt használt mint amit a szabályzat előírt. Az előbbire látunk példát 1700. nov. 5-én, amikor „Esett bűntesiben Szalai Ferencz Mester valami ezüstnek nála meg tanalásában Czeh, szokott büntetése szerentt. f. 4. melyet Hancz Mikii Uram adott meg erette az Czehnek. Balássa Eötvös Mihály Uram Czhe mesterségeben ”, de hasonló vétségre következtethetünk Horváth Mátyás büntetéséből is, aki 1701. jan. 26-án „az Czhe előtt tanáltatván büntetésben”, s ugyancsak 4 forint bírságra ítélték (GYVL Ötvös jk.). A XVII. század folyamán nem volt ritka, hogy egy- egy mester úgy próbált kilábalni szegénységéből vagy szorult helyzetéből, vagy akart kevesebb ráfordítással több pénzhez jutni, hogy az előírt 13 latosnál gyengébb minőségű alapanyagból dolgozott. A céh azonnal megtorolta a túlkapásnak ezt a módját is, amire jónéhány bejegyzés utal Szabarics Ötvös Lukács, Visky Istv án. Nyúli István, Kukár Ötvös János és Kontor Ötvös Ábrahám tevékenységével kapcsolatban (lásd: N. Mészáros Júlia id. mű: Adattár). A büntetés elrettentő szándékú alkalmazása mellett a 18. században további szigorításra utal. hogy a remekelő legények ezüstjét is megvizsgálták, s csak azután kezdhették el remeküket núvelni. ha az ezüst minőségét megfelelőnek találták: 1734. okt. 11-én „Állott be az Czehbe Crines Ferencz 19