Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
Uram és ugyan akkoron az ezüstitt megh Próbálván szabadon engedetett az Remekhez Kezdeni ” (GYVL Ötvös jk.). 8 A mívlátás költségei 1753-ban megváltoztak. A céh jegyzőkönyvébe ez év július 1-én bekerült egy feljegyzés, amely rögzíti, hogy a próbajegy beütésének ára dúchasználatonként 1 dénár, de ha kanál, vagy késnyélből és más kis súlyú munkából készült a tárgy, akkor darabonként 1 dénár a próbapénz: „ist bey der lobi: Zorg auß gemäht worden dß die herrn so die prob schlag laßßen von Tuze genpfl [genehmigungspflichtlich] bezalle 1 Xer was aber leffl und messer schalle und andere schwarn (schwärme) arbeith von stuk 1 d. ” (GYVL Ötvös jk.). Úgy látszik, vitákra adott lehetőséget a fenti tarifa, pl. a több darabból összeszerelt, nagyobb tárgyakra is csak egyszer akarták ráüttetni a próbajegyet a mesterek, vág)1 kevés volt a céh bevétele, mert 1765-ben az ezüst súlyának mértéke szerinti fizetést vezették be 9 Egyedül Johann Michael Crinnesnek volt rendszerint három inasa egyszerre. Valószínűleg - mint többszöri céhmesteri megválasztása is jelzi - ő volt a céh leggazdagabb mestere. A többi tisztségviselő általában egy- két inast nevelt. Érdekes és egyúttal a céhes mesterek elszegényedését bizonyítja, hogy Johannes Krieck még egyetlen inasát is átadta más mesternek, hogy nyáron bezárhassa műhelyét és feltehetőleg a megélhetését jobban biztosító mezőgazdasági munkát végezhessen. A szegényebb mesterek csak fiaikat tanították (lásd: Adattár). 10 „Szabadította fel az Nemes Czhe Letovics Uram Inassátt Georgius Krástt az Inasságbul legensegre kiis aző idejtt eő Kglmével böcsűletessen és lúven el töltötte es aző Inassi tanúságának is feleitt az plehekett be mutatta Crines Mihály Uram Czhe Mestersegiben az Szabaduló penzttis le tette.” (Ötvös jk). A szabadulópénz az új céhszabályzat 4. pontja szerint 2 forintra csökkent az 1678. február 27-én hozott céhdöntéssel szemben, amikor 4 forintban állapították meg a díját, sőt a tanulólevél kiállításáért még külön pénzt is kértek, aminek költsége akkor lett 1 tallér: „Eggüt leiten az nemes Etuös Chae Sabaricz Etuös Lukacz Chae mester uram házánál Talatuk es uegeztük egenlö akarattal az meli inas föl akar Szabadulni es az Chaehet nem akaria Szokás Szerent megh elegiteni tehat tartozék 4 forintot le tenni s adig föl nem Szabadul míg le nem teszi az pénzt tanuló leveleiül égi tallért kői le tenni es ugi lenne Szabadon mondua. ” 11 Az első ismert győri céhszabályzat nem határozta meg az inasévek kötelező időtartamát, de megengedte, hogy a céhes mester fia egy évvel előbb szabaduljon. Példaként: 1700. január 25-én szegődtették Földes Ferencet 4 évre. A jegyzőkönyvbe bekerült, hogy amennyiben jól „forgatja” magát, 3 év után szabadulhat. Az 1766-ban kapott privilégiumban négy évet írnak elő. de ez lehetett korábban is a gyakorlat, ha nem volt túl fiatal a mester fia. Szalai Ötvös Ferenc fiát, Jánost például 1727- ben 4 évre szegődtették 20
