Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
száras Júlia: Győri ötvösség 1523-1700. A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai. In: Győri művészettörténet I. Győr, 1998. 3-24. o. 2 Az 1663-tól 1779-ig vezetett céh jegyzőkönyvben található kézírások változásából és összehasonlításából arra a következtethetünk, hogy Győrött nem volt soha külön jegyzői tisztség a céhben, hanem valószínűleg az ifjú mesterek dékánja, illetve a kulcsosmester és a céhmester vezette a jegyzőkönyvet, egymás között megegyezve. Feltehetően a tisztségviselőknek eleve írástudóknak kellett lenni (GYVL j. n.), vagy eleve a tanult mesterek közül kerültek ki. 1666- tói 1708-ig két, maximum háromévenként változva, azonos kézírással találkozunk. 1708. novemberétől 1712. március 27-ig a feljegyzések id. Johann Michael Crinnes anyanyelvén és saját kezű bejegyzése alapján, németül olvashatók. 1715. augusztus 13-án magyar írással találkozunk, de 1715-ben ismét Crinnes írása alapján tudunk a céhmesterváltozásról, amit ráadásul egyes szám első személyben örökített meg, tehát a kulcsosmester tisztségéből jelölték céhmestemek. 1717-ben egy másik német nyelvű kézírás után újból magyar nyelvű bejegyzést találunk, 1718-tól 1721-ig pedig megint Crinnes által írott szöveggel találkozunk. Ezután 1722-től 1728-ig azonos kézírásúak a magyar nyelvű feljegyzések, ekkor Crinnest váltva Létovics István lehetett a kulcsosmester, majd 1728-tól 1739-ig minden bejegyzés az inast szegődtető vagy felszabadító mester saját kézírásával került a füzetbe - Id. Johann Michael Crinnes, Létovics István, Deák Ötvös István, Johann Michael Kopf, Zalai Imre és ifj. Johann Michael Crinnes -, de ezek a mesterek voltak az adott időszakban egyúttal a céhtisztségviselők is, illetve Crinnes fiának, ifj. Johann Michael Crinnesnek, vidéki mesterként is személyesen kellett jelentenie az inasszegődtetést és felszabadítást. Id. Johann Michael Crinnes 1708-tól 1710-ig az ifjú mesterek dékánja volt, majd 1710-től 1714-ig kulcsosmester, 1715-1721 és 1722-1724 között céhmester, azután 1725-ben ismét kulcsosmester, 1726-1727 között céhmester, majd 1732-1734 között újból kulcsosmester és 1737-1743, valamint 1746-1756 között céhmester. 3 Lásd: Dr. Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral (1307-1848). Budapest, 1913. 199-205. o. és példaként uo. a marosvásárhelyi ötvösök 1632-ben megerősített céhszabályzata, 115-130. o. 4 N. Mészáros id. mű. 4-60. o. 5 1779 és 1806 között nem sokat tudunk ötvöseinkről. Mindkét fennmaradt jegyzőkönyvet hiányosan vezették, amiből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg volt még egy jegyzőkönyv, amely eltűnt, vagy lappang valahol. A legutolsó ismert jegyzőkönyvben 1806. április 2-ától rendszeresek csak a jegyzőkönyvi feljegyzések. Johann Gottfried Hentsch főcéhmester e napon szabadította fel Alois nevű fiát (XJM Jegyzőkönyv). A 18
