Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai A győri ötvösök önálló céhbe szerveződésének időpontját Jankó László 1529- re tette, mivel a legkorábbról fennmaradt céhprivilégiumban ez az évszám szerepelt, hivatkozásként a győri céh működési szabályzatának pestiektől származó eredetére és annak korára (1). Az általa vizsgált dokumentum a győri, komáromi, (érsek)újvári és esztergomi ötvösök számára 1603- ban Pozsonyban kiadott privilégium 1681. évi, a komáromi és győri mestereket képviselő Szentjóby György komáromi ötvös céhmester kérésére átírt másolatának (2), lényegében az 1529- ben kelt pesti céhlevél tartalmi megerősítésének (lásd: Függelék) XVIII. századi átirata (3). A hiteles és nem hiteles változatban egyaránt megőrződött 1603. évi okirat önmagában nem igazolja a győri ötvösök 1529 körüli, sem 1603 előtti önálló céhbe tömörülését, ahogy Kőszeghy Elemér 1934- ben megjegyezte (4), s ahogyan Gecsényi Lajos is hangsúlyozta a törököktől felszabadult város céheinek XVII. század eleji újjászerveződésével foglalkozó tanulmányában (5), Jankó László korai datálása tévedésének okát is feltárva (6), ugyanakkor a Jankó László és Kőszeghy Elemér által vizsgált és legkorábbinak tartott, 1663- tói 1779- ig vezetett ötvös jegyzőkönyv sem tekinthető az önállósult céh működése kezdetét bizonyító legelső dokumentumnak (7), ahogyan Kőszeghy magyarországi ötvösjegy- korpuszának győri összefoglalója sugallja. Az 1663- tói vezetett céhnapló előtti időszakból származó céhes iratokról szerzünk tudomást a Nagyszombathy Horváth György céhmester által Horváth Anna és Zámbó Katalin ellen kezdeményezett, 1645. október 20- ától indított perből, aminek tartalmát a győri városi tanácsi jegyzőkönyv örökítette meg (8). Ebben az évben a megnevezett személyek, hogy ne tudódjon ki a céhládából való pénzlopásuk, felgyújtották azt, aminek következtében a benne lévő iratok, lajstromok, céhprivilégium levelek egy része elégett, súlyos kárára az ötvösöknek, amiért a fosztogatók és gyújtogatok elrettentő megbüntetését remélték. 1645- ben tehát az ötvös céh önállóvá válásának kezdeteire vonatkozó több írásos dokumentum a tűz martalékává vált. Hogy milyen céhszabályok éghettek meg, nem tudjuk pontosan megállapítani, mivel a tanácsi jegyzőkönyv nem sorolja fel tételesen a céhláda eredeti tartalmát, kettőben azonban biztosak lehetünk: az említett, 1603. november 11- én kelt, Hetesi Pethe Márton királyi helytartó, kalocsai érsek és győri püspök által kiadott céhprivilégium, valamint az 1623- ban, a győri székeskáptalan által megerősített, s ez alkalomból újra lemásolt változat ekkor semmisülhetett meg részben vagy egészben. A pesti ötvösök Hetesi Pethe Mártonnak bemutatott 1529- es kiváltságleveléről nem tudjuk, hogy 1603 előtt és után mely város ötvöseinek birtokában volt, így azt sem, hogy a céhlevélkérés után Győrben maradt- e, az 1651. évi, Püski János győri 4
