Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században

köveket és egyéb portékákat lopott (208). Felesége 1653- ban írt végrende­letében zálogba tett aranygyűrűt hagyott István nevű fiára. Frigonics Ötvös Márk felesége 1633- ban azzal vádolta Patonay Szabó Györ­gyöt, hogy a férjéhez beadott ezüst poharat és pártaövet apjától lopta. Valószí­nűleg javításra vitték hozzá ezeket a tárgyakat (209). Nagyszombati Horváth György két kis poharat és egy ezüst pohárlábat tett zá­logba Makachyn Adámnál, más ötvösművéről nincsen írott forrás. Peresztegi János első ismert munkáit két peréből ismerjük: Megyeri Jakab pallosát ezüstözte újra, majd egy régi láncos ezüst övét kellett volna átalakí­tania Káldy Miklósnak, végül készített helyette egy újat, és megtartotta szolgá­lólányának az eredetit. Fennmaradt művei aranyozott ezüst kelyhek, egy paténa és egy fedeles kupa. 1655- ben nála maradt egy eredetileg zálogba adott arany kanna és egy pártaöv, amiről Szombat András özvegyének végrendelete alapján tudunk (210). Laurentius Winterl számlái alapján aranyozott ezüst lámpákat készített a székesegyház számára, és ezüst lámpákat javított (211). Feltehetően elsősorban a székeskáptalan számára dolgozott. Az ötvösök mindennapi munkáiról a céhjegyzőkönyv beírásai alapján további közvetett információkat nyerünk. A mesterré válás feltétele egy pár ezüst kupa, egy címeres pecsét és egy hat­vagy nyolcszögű köves aranygyűrű elkészítése volt. Valószínűleg a leggyak­rabban ezeket a tárgyakat igényelték a polgárok és az egyházi megrendelők, ráadásul a mesterség valamennyi fontos fogásának elsajátítását felmérhették a legények mesterei e remekeken. Három ötvös pecsétgyűrűjének lenyomatát ismerjük - Buor Ötvös László, Peresztegi János, itj. Komáromi Ötvös János -, feltehetőleg saját műveik. A hagyatékokban leggyakrabban szereplő ötvösmunkák a korabeli polgári és nemesi viselet díszei: sima, vésett vagy öntött ezüstgombok. Gyakran készítet­tek ilyet ötvöseink, sőt a legények is. A jegyzőkönyv alapján Lipóti Földes János például ezüstöt kapott kölcsön a céhtől 1674- ben gombokra, hogy munkadíját remeke befejezésére fordíthassa. Egy év múlva Kuharics György is ilyen kéréssel fordult a céhhez, és három ruhára való gomb elkészítésére kapott engedélyt. A mesterek közül Pukner Sámuel többször adott gombokat zálogba, ezeket kockás gomboknak említik a jegyzőkönyvben. 1699- ben Ötvös Mihály metszett gombokért, Tasi Péter pedig articsókás gombokért kapott kölcsönt ugyancsak a céhtől. 1684- ben Földes János céhmester legénye ezüst gyűrűt lopott mesterétől, amelyből arra következtethetünk, hogy a céhmester műhelyében sok készült belőle, s nem gondolta a legény, hogy lopása kiderül. Pukner Sámuel viszont gyémántköves gyűrűt adott 1688- ban zálogba a céhnek, így feltehető, hogy köves vagy kő nélküli aranygyűrűt is készíthetett megren­delésre. Más munkáit szintén a jegyzőkönyvből ismerjük. 1697- ben egy 43

Next

/
Thumbnails
Contents