Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században
köveket és egyéb portékákat lopott (208). Felesége 1653- ban írt végrendeletében zálogba tett aranygyűrűt hagyott István nevű fiára. Frigonics Ötvös Márk felesége 1633- ban azzal vádolta Patonay Szabó Györgyöt, hogy a férjéhez beadott ezüst poharat és pártaövet apjától lopta. Valószínűleg javításra vitték hozzá ezeket a tárgyakat (209). Nagyszombati Horváth György két kis poharat és egy ezüst pohárlábat tett zálogba Makachyn Adámnál, más ötvösművéről nincsen írott forrás. Peresztegi János első ismert munkáit két peréből ismerjük: Megyeri Jakab pallosát ezüstözte újra, majd egy régi láncos ezüst övét kellett volna átalakítania Káldy Miklósnak, végül készített helyette egy újat, és megtartotta szolgálólányának az eredetit. Fennmaradt művei aranyozott ezüst kelyhek, egy paténa és egy fedeles kupa. 1655- ben nála maradt egy eredetileg zálogba adott arany kanna és egy pártaöv, amiről Szombat András özvegyének végrendelete alapján tudunk (210). Laurentius Winterl számlái alapján aranyozott ezüst lámpákat készített a székesegyház számára, és ezüst lámpákat javított (211). Feltehetően elsősorban a székeskáptalan számára dolgozott. Az ötvösök mindennapi munkáiról a céhjegyzőkönyv beírásai alapján további közvetett információkat nyerünk. A mesterré válás feltétele egy pár ezüst kupa, egy címeres pecsét és egy hatvagy nyolcszögű köves aranygyűrű elkészítése volt. Valószínűleg a leggyakrabban ezeket a tárgyakat igényelték a polgárok és az egyházi megrendelők, ráadásul a mesterség valamennyi fontos fogásának elsajátítását felmérhették a legények mesterei e remekeken. Három ötvös pecsétgyűrűjének lenyomatát ismerjük - Buor Ötvös László, Peresztegi János, itj. Komáromi Ötvös János -, feltehetőleg saját műveik. A hagyatékokban leggyakrabban szereplő ötvösmunkák a korabeli polgári és nemesi viselet díszei: sima, vésett vagy öntött ezüstgombok. Gyakran készítettek ilyet ötvöseink, sőt a legények is. A jegyzőkönyv alapján Lipóti Földes János például ezüstöt kapott kölcsön a céhtől 1674- ben gombokra, hogy munkadíját remeke befejezésére fordíthassa. Egy év múlva Kuharics György is ilyen kéréssel fordult a céhhez, és három ruhára való gomb elkészítésére kapott engedélyt. A mesterek közül Pukner Sámuel többször adott gombokat zálogba, ezeket kockás gomboknak említik a jegyzőkönyvben. 1699- ben Ötvös Mihály metszett gombokért, Tasi Péter pedig articsókás gombokért kapott kölcsönt ugyancsak a céhtől. 1684- ben Földes János céhmester legénye ezüst gyűrűt lopott mesterétől, amelyből arra következtethetünk, hogy a céhmester műhelyében sok készült belőle, s nem gondolta a legény, hogy lopása kiderül. Pukner Sámuel viszont gyémántköves gyűrűt adott 1688- ban zálogba a céhnek, így feltehető, hogy köves vagy kő nélküli aranygyűrűt is készíthetett megrendelésre. Más munkáit szintén a jegyzőkönyvből ismerjük. 1697- ben egy 43
