Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században
húzott és öntött makkos, valamint 20 pár sima gomb a dolmányán, amelyben eltemették, további mentére való közönséges ezüst gombok, öv, ezüst rojtocska, tarsolyba való varrás, két réz pléhlevél, poncoló szerszám, némi készpénz, és ruhadarabok: egy méz színű mente, egy fekete bélles, egy vörös, kopott süveg, egy kék ing, egy vörös, kopott nadrág, egy pár sárga, viseltes csizma, két másik lábravaló, egy gyolcs ing, egy flinta és két gatya. Részben végrendeletekből, részben peres iratokból ismerjük a győri ötvösök által készített termékeket, azokat a munkákat, amelyek mindennapi megélhetésüket és vagyonuk gyarapodását biztosították. Köztük javítandó ékszerekről, használati tárgyakról és újonnan készített ötvöstárgyakról olvashatunk. Többségük szerepelhet a győri polgárok hagyatékaiban megnevezett ingóságok között, amelyek leggyakrabban ezüst és aranyozott ezüst tárgyak, többnyire pártaövek, egybejáró és fedeles, sima vagy talpaspoharak, kupák, kannák, kanalak, gombok és kapcsok, ritkábban fedeles kupák vagy fedeles kannák, övék, nyakláncok, köves-, pecsét- vagy sima aranygyűrűk és más ékszerek, illetve dísztárgyak, díszfegyverek, rózsafüzérek és keresztek (203). Eljegyzéskor, házasságkötéskor a leggyakoribb jegyajándék a jegyes, illetve a házastárs részéről a gyűrű és a pártaöv volt (204). Ugyancsak alkalmat adtak az ötvöstárgy megrendelésre vagy vásárlásra a tanulmányokban elért eredmények és más egyéni sikerek - mint az egyházi, társadalmi, hivatali életben való előrelépés (205). A nemes személyek és céhes mesterek - így az ötvösök is - aláírásuk hitelesítésére pecsétnyomó gyűrűt használtak (206). A férfiak körében kedveltek a díszfegyverek és a méltóságot, rangot jelző díszbotok (207). Az ötvösök végrendeletében kevés saját készítésű tárgy szerepel. Körösi Ötvös Mihály arany gyűrűkről, bővebben nem részletezett ezüst és arany marhákról, tartozásai között javításra beadott arany gyűrűről tesz említést. Debreceni Ötvös Mihály pecséttartó (ezüst) skatulyát szánt testamentuma szerint inasának, félkész ezüst pártaövpárt feleségének, gyűrűkbe való köveket és köves gyűrűt Benkovich Péternek és házastársának. Ifj. Komáromi Ötvös János aranyozott ezüst fedeles poharat hagyott leányára, kisebb fedeles poharat Jankó nevű fiára és ezüst kannát Istók gyermekére, valamint arany gyűrűket és egyéb vásárra való dirib- darab ezüst portékát feleségére. Kukár Ötvös János nem sorolta fel részletesen végrendeletében ingó javait, s Link Gerhardt hagyatékát sem ismerjük részletesen. Buor Ötvös László ötvösmunkáit tartozásaiból következtethetjük ki, így például Makachyn Ádámnál egy arany gyűrűje volt, felesége örökségében pedig egy aranyozott bot és két aranygyűrű, ezzel fizette ki férje tartozását a városnak. Más arany ékszereket is készíthetett, mert özvegyét megvádolták és Ötvös Györgynéhez hasonlították 1634- ben, aki pedig Oroszváron arany láncokat, 42
