Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században
végrendelete szerint (156) és ifj. Komáromi János sem kapta meg „béllesét” Kecskeméti Szűcs Györgytől, mert 1661- ben végrendeletében a szűcs saját fiára hagyta (157). Debreceni Ötvös Mihályt adóssága miatt említi 1642- ben Maykovich András özvegye. Négy lat ezüstje, türkiz köve és gyöngye van nála, talán valami ékszerhez adta, ami a végrendeletíráskor még nem készült el (158). Ebben az évben lett városi polgár az ötvös, de súlyos betegségen eshetett át, mert 1644- ben végrendelkezett. Tanúja Peresztegi János céhmester és Körösi Ötvös Ferenc volt (159). Mint önálló műhelyt vezető ifjú mester, nem tartozott a legszegényebb ötvösök közé. Feltehetően Szigetben lakott, betegsége után született gyerekeinek keresztelésekor (1648, 1649) szigeti ötvös Mihályként említették a belvárosi plébániáin vatal keresztelési anyakönyvében. Nem tudjuk, volt-e saját háza, ha volt is, a vétel utáni felvalláskor már rendelkezhetett örökléséről. Végrendeletében négy- négy ezüst tallért hagyott három győri egyházra, 2 tallért a káptalannak. Adósságait külön vezette, azon kívül csak egy szabónak tartozott 10 ezüst tallérral. Testvéreire 12- 12 tallért hagyott és műszereit, amennyiben érte mennek. Ha nem, felesége örökölheti. Fivérei ezek szerint feltehetően debreceniek voltak. Amíg beteg volt, Gombkötő Mátyásné ápolta, amiért négy tallért hagyott rá, s ugyancsak ezzel kapcsolatos látogatásáért, illetve betegségében való lelki bátorításért hálából 2 tallért adott Csizmazia Sámuelnénak és egy aranyat Kéri István papnak. Felesége egy bokor, azaz egy pár - két vásárra való - ezüst pártaövet és egy mentét örökölt. A pártaöv egyike még nem volt készen, legényére bízta befejezését és eladását. Legénye, István mester egy pecséthez való skatulyát kapott, inasa, Gyurkó egy kék dolmányt, némi műszert és egy vörös, régi mentét. Talán rokoni kapcsolat fűzte őt is Benkovich Péterhez, mert négy korona aranyat és gyűrűbe való köveket hagyott rá, valamint választhatott felesége számára két köves gyűrűt. A ferenceseknek egy skatulyában gyűjtögetett ó pénzét kínálta fel, hogy Nagy Boldogasszony tiszteletére csináltassanak belőle egy koszorú kannát, vagy amire szükségük van. Gondolt a koldusokra, akik között két tallért kellett elosztani, és a Magyar Ispita építésére is, erre fél ezüstöt szánt. A testamentomos urak egy- egy ezüst tallért kaptak. Végrendeleti tutornak Peresztegi Jánost és Miskei Pált nevezte meg. Buor Ötvös István 1652- ben atyai öröksége miatt perlekedett testvérével, György ötvössel (160). Mikor megtudta, hogy anyja halála után övé lesz apja háza, ugyanezen évben felesége - Szentmártom Ilona - eladott egy másikat (161). Később az atyai örökséget leányára íratta (162). Még egy háza lehetett, mert 1653- ban Éliás Hader déli szomszédjaként említették egy adásvételi szerződésben, felesége házának eladása után (163). Anyja mindkét végrendeletében általános örökösévé tette. Mindkettőből elsősorban adósságát ismerjük 38
