Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században
azonnal kifizetett, így a remekben talált kifogások ellenére egyből felvették a céhbe (75). Rögtön műhelyt nyithatott és legényt fogadott, mert 2 év múlva a legényével való veszekedésért bünteti meg a céh (76). Nősülése után 3 évvel már saját házáért adózott (77), majd megvette Peresztegi özvegyének házát (78). Első felesége nemes Torday Erzsébet, veszprémi háztulajdonos (79). Egy évvel céhmesterré választása előtt városi hadnagy (80). Vagyonához minden eszközzel ragaszkodott. Előbb kizárta feleségét az általa szerzett javak örökléséből, hivatkozva arra, hogy már szegény volt, amikor elvette (81), majd második feleségével, Szőnyi Márton városbíró leányával megismételte ugyanezt (82). Ráczkevi Tasy Péter féltestvére, Matolcsy Károly Sámuel birtokainak megszerzésével gyarapította saját vagyonát (83). Feleségül vette nemes Szilvay Teréziát, ezáltal rokonságba került Gindl Orbánnal és Csík Péterrel is (84). Felesége és sógornője neki vallotta fel egy- egy Solt vármegyei birtokát (85). A céhen belül azonban nem sikerült igazi tekintélyt elérnie, egy ötvös hivatalos . levélben panaszkodott is rá (86). 1698- ban beszüntette iparát (87). A költséges mesterség anyagi háttere megalapozásának, az önálló műhelyhez jutásnak és a gyors céhen belüli tekintélyszerzésnek gyakori módja volt a XVII. században az ötvösök női családtagjaival, különösen a céhmester özvegyével vagy leányával való házasodás. Győrött nem ez az általános gyakorlat, inkább a gazdag polgárcsaládokból keresnek feleséget maguknak, vagy férjet leányuknak az ötvösök. Mindössze három olyan esetről tudunk, ahol ötvöscsaládok kerültek rokoni kapcsolatba. Pap Ötvös János Nagyszombati Horváth György volt céhmester özvegyét (88), Homolia Ötvös Pál Lipóti Földes János céhmester leányát (89), Kálóczi Horváth János pedig Balassa Ötvös Miklós lányát, Balassa Zsuzsannát vette el, még mielőtt apósát céhmesterré választották (90). Az ötvösök rokoni kapcsolatairól és vagyoni helyzetéről az anyakönyvi és telekkönyvi adatokon kívül, amelyekből vett vagy örökölt házaikról szerezhetünk tudomást, a különböző felvallások, adásvételi vagy zálogszerződések, valamint peres ügyek és a végrendeletek, szegénységükről a céhjegyzőkönyvek adnak hírt. Az ismert győri végrendeletek között kevés származik ötvösöktől. A XVI. századból egyetlen egy sem, a XVII. századból pedig Körösi Ötvös Mihály, ifj. Komáromi Ötvös János, Debreceni Ötvös Mihály, Link Gerhardt és Kukár Ötvös János testamentuma maradt fenn. A többi ötvös javairól a szülők, házastársak, rokonok végrendeleteiből, káptalannál tett felvallásaikból, valamint az ötvös házastárs örökösödésből való kizárásából következtethetünk. E közvetlen információk mellett fontos ismereteket nyerhetünk azokból a testamentumokból is, amelyeket más győri polgárok hagytak hátra. Nemcsak az 32
