Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században

Ötvös Jánosnak tóvják a másik mestert is, akinek legkorábban 1569- ben, egy birtokeladási szerződésben találjuk nevét (11).

1586- ban a káptalani ítélőszék előtt megtartott tárgyaláson, a székesfehérvári Dionysius aranyműves perében kérték fel tanúnak (12), majd 1603- ban - idősebb János ötvös megnevezéssel - hasonló minőségben, azaz tanúként szerepelt zálogkötelezvény megírásakor ismét a káptalan előtt (13). Ugyancsak ő lehet az, akinek a nevét 1611- ben kihúzták Győr mezőváros nemes lakóinak jegyzékéből (14), s aki 1613- ban Gluhak Szabó Pál végrendeletében Erman Ötvös Jánosként szerepel a győri tanúk között (15), valamint akinek 1617- ben már csak üres belvárosi telkét említik a telekkönyvben (16). Házát tehát évtizedekkel korábban vehette, amit 1617- ig vagy lebontottak, vagy tönkrement.

A harmadik mester Bornemisza Tolnai János. 1585- ben és 1601- ben tanú volt végrendelkezésnél, feltehetően céh tisztségviselőként és esküdtként (17). 1603- ban Bornemisza Tolnai Jánosként szerepel a céhprivilégiumban. 1604- ben Kádas Györggyel említik egy perben, valószínűleg esküdt (18). 1606- ban egy házvétellel kapcsolatos adósság miatti perben előbb Bornemiszaként, majd többször Tolnai Jánosként írják nevét (19). 1615- ben szerepel egy házösszeírásban mint háztulajdonos (20). Talán fia az a Tholnay Eötvös, aki 1633. ápr. 6-i keltezéssel nemesi címereslevelet kapott (21), s aki győri végrendeletében (1634) tolnai rokonai és győri felesége mellett az ötvöscéhet is örökösévé tette (22), bár maga nem volt ötvös. Tanúja az akkori céhmester, Peresztegi János.

Szemben az 1500- as évekkel, ahol a dokumentumok hiányossága miatt nem tudjuk megállapítani, pontosan milyen hivatali tisztségekre, mekkora társadalmi tekintélyre tettek szert a győri ötvösök, az 1600- as évek elejétől folyamatosan vezetett tanácsi jegyzőkönyvek bejegyzései alapján az 1670- es évekig egyértelműen bizonyítható aktív jelenlétük a városvezetésben, sőt némelyikük befolyásos szerepe tágabb környezetben is. Köztük az első évtizedekben főként Wajdakoszorú Gáspár, Körösi Ötvös Mihály, Czakó Ötvös János, Görög Ötvös Sándor és Keresztszeghy Kolozsvári Vitus János nevével találkozunk. Valamennyien városi esküdtek voltak.

Az 1600- as évek elején a városi bíróság választott testületében Wajdakoszorú Gáspár, és - két végrendeletben is a káptalan urak ispánjaként említett Csiszár János perének lefolytatásakor - Körösi Ötvös Mihály volt tevékenyen jelen. Az ő neve szintén szerepel a legkorábbról fennmaradt, győri céhre is vonatkozó, közös privilégiumban felsorolt mesterek között, noha az ebből az évből ismert győri ötvösök (1603) nem mindegyikével találkozunk ugyanitt.

Wajdakoszorú Gáspárról legkorábban egy tartozása miatt (1573), majd közös társaság egyik tagja által ellene indított per (1601- 1602) és egy kölcsönügylet alapján tudunk (1603), 1605- ben azonban mint esküdt volt tanúja végrendelkezésnek, tehát városi tisztségviselő volt (23).

27