Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században

Körösi Ötvös Mihályt 1602- tői esküdtnek említik a városi tanácsi jegyzőkönyvek (24). 1603- ban név szerint szerepel a céhprivilégiumban, feltehetően céhtisztségviselő. Ugyanezen évben jelen van mint tanú Szíjjártó István végrendelkezésén (25). Már 1594 előtt győri polgár volt (26). Végrendeletében, amelyet 1606- ban fogalmazott meg, Czakó Ötvös Jánost kéri a mesterség és „árvái”, azaz legényei vagy inasai gondviselésére (27). Ez a felkérés felelősségteljes gondolkodásról vall. Nem lehetetlen, hogy korábban nem egyszerű céhtisztségviselő volt, hanem Czakó Ötvös János előtt ő volt a céh első mestere. Nyílván a rangban már felette álló mesterben, a legmagasabb céhméltóságban bízott meg ennyire ez a gazdagabb ötvös polgár, akinek háza, földje, vetése, marhája és saját műhelye volt. Apósa birtokos ember (28), aki után felesége örökölt (29). Halála után gyermekei és unokái nemesi családoknál zálogosították el örökségként kapott birtok- vagy teljes házrészüket (30).

Czakó Ötvös János társadalmi tekintélyét és vagyoni helyzetét a szülei - Czakó Benedek és Vasváry Erzsébet - által 1585- ben vett nemesi birtok alapozhatta meg (31), amit később részben ő örökölt. 1602- ben őfelsége győri vajdája és esküdt (32), 1603- ban a győri ötvösök legfőbb képviselőjeként négy város ötvösségének szószólója a közös privilégiumkéréskor, ugyanezen évben Nyéki Péter végrendeletében a végrendelkező Erzsébet nevű leányának tutora (33). 1606- ban megyei tisztségviselő (34), Körösi Ötvös Mihály „árváinak” gondviselője, majd 15 éven át esküdt vagy tanú. 1603 és 1614 között ő lehetett a céhmester. Szápi birtokáról unokája káptalan előtti tiltakozásából is tudunk, aki 1633- ban ellene mondott nagyapja 15 évvel korábbi, erre a birtokra kötött zálogszerződésének (35).

Fiatal mester lehetett 1603- ban, amikor először volt jelen tanúként végrendelkezésen Kolozsvári Vitus János (36), majd ugyanezen évben a céhprivilégiumkérésen. 1614- ben valószínűleg céhmester, mert az ő neve szerepel elsőként Buor Ötvös Lászlóé mellett a pápai ötvösöknek átírt céhszabályzatban (37). Egy évvel később Buor Ötvös Lászlóval szerepel egy perben (38). Teljes nevét itt is csak más dokumentumban (1617), háza eladásának iratanyagában találjuk (39). Unokája lehet az a Kolozsvári István aliter Ötvös, aki a gazdag Szarka családból nemes Szarka Annát vette feleségül (40).

Görög Ötvös Sándor 1616- ban városi tizedesként ismert (41) egy évvel azután, hogy a helyi közrend felügyeletével megbízott hadnagy- tizedes rendszer választási eredményeit folyamatosan kezdték feljegyezni Győrött (42), vagyis bizonyíthatóan rendszeressé vált e tisztség betöltése a városban.

Módos ember lehetett, ha 1610- ben megnyert egy pert Komáromi vicekapitány ellen (43). Céhbeli tisztségéről nem tudunk, de 1615- ben felesége és 1623- ban saját maga is perben állt Buor Ötvös Lászlóval, aki 1621-től céhmestere (44).

28