Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai

Splendor. Kiáll. kát. 1994. Nr. 2.; Megvétetett Győr vára, Kiáll. kát. XJM Győr, 1998. E./l. sz. Egykor a hubói (volt Gömör vármegye) egyházé volt, ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. L.sz.: 1914. 149.

36 A győri ötvösök pecsétnyomója, 1610 XJM Győr. Atm.: 40 mm L.sz.:

C. 62.22.1.

A babérkoszorúval szegélyezett kör alakú pecsét mezőjében ötvös dolgozik üllő előtt ülve, kezében fedeles díszedény és körző, fölötte többször megtört mondatszalag, benne SI/GIL:/A/U/RI/FAB:CI/VI:IAVRI/EN: és a szalagon kívül S:LEO - felirat, vele átellenben latinkereszt, az üllőben 1610- es évszám.

37 Szabó Péter id. mű 130- 133. o.

38 Vegyes céhbe tartoztak az ötvösök pl. Rimaszombaton, ahol a kovácsokkal, lakatosokkal, szíjgyártókkal, nyereggyártókkal és fegyvercsiszárokkal alkottak közös társulatot (lásd Kőszeghy id. mű, 312. o.), valamint Zágrábban, ahol a kardcsiszárokkal, lakatosokkal és kovácsokkal társultak (lásd Kőszeghy id. mű, 363-364. o.).

39 Uo. 148- 149. o.

40 Iványi Béla: A győri székeskáptalan régi számadókönyvei Budapest, 1918. 20. o. és Bedy Vince id. mű 132. o.

41 Szávai Gyula: Győr monographiája Győr, 1896. 278. o.

42 Iványi Béla id. mű 24. o.

43 Uo. 24. o.

44 Bedy Vince id. mű 132. o.

45 Iványi Béla id. mű 34. o. Ez a forrás igazolja, hogy 1543- ban még nem tartoztak céhbe a helyi ötvösök, ugyanis ezt a munkát ők is el tudták volna végezni.

46 Uo. 34. o.

47 Az 1603- évi privilégiumban a következőképpen szerepel: ..." saját feljebbvalóik és uraik beleegyezésével bemutattak nekünk néhány határozatot és rendelkezést..."

48 Kőszeghy id. mű 355. o.

49 Szádeczky id. mű 11. okirat, 40- 45. o.

50 Szádeczky id. mű 14. okirat, 53- 67. o.

51 Kőszeghy id. mű 174. o.

24