Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai

Céhmesterrel szembeni engedetlenségnek számított, ha valamely mesterek közötti vita lezárása után az elégedetlen fél ismét panaszkodott a céhnél. Több ilyen esetet is tudunk a jegyzőkönyvből. A céhmester rendszerint pénzbírságot rótt ki a panaszosra, mint Buor Ötvös Györgyre 1675- ben és 1677- ben.

Az ifjú inasok vagy legények közül, még ha mesterek, vagy legények társai is, a betegek gondozására és a halott céhtagok leszármazottainak gondviselésére "decuriot" kell választani, aki a céh pénzén köteles gondozói, ápolói vagy gondviselési feladatot ellátni (23. pont).

A céhtagoknak jelen kell lenniük mesterük vagy céhtársuk temetésén, és más céhek kérésére más céhtagok temetésén is. Amennyiben nem tesznek ennek eleget, büntetést kell fizetniük. A másik céheknek viszont egy tallért kell fizetniük, ha temetésre hívják az ötvösöket (24. pont).

A kolozsvári szabályzatban a 26- 31. pont szól a halottaknak járó tiszteletadásról, a céhtagok temetésükön való részvételéről, az ifjú mesterek temetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről, az egymás közötti helyes kapcsolatról, a betegek, nyomorékok gondozásáról, végül a város védelmével kapcsolatos toronyőrzésről és a bírságok végrehajtásáról.

A győriek által kért pesti szabályzat nem ezzel fejeződik be. Óvja a mestereket a hirtelen meggazdagodástól, s ennek elkerülésére az utolsó pont még előírja, hogy egyetlen mester sem vehet egyszerre három gira ezüstnél többet, hacsak a céhmester erre külön engedélyt nem ad (25. pont).

JEGYZET ÉS IRODALOM

1 Jankó László: Győri ötvösök a 16-19. században. In: Győri Szemle, 1934. 7. o.

2 A komáromi ötvösök céhprivilégiuma, 1681. Budapest, Egyetemi Könyvtár, Céhpriv. VII. 1.

3 Győri Városi Levéltár (a továbbiakban GYVL) Articuli Contuberniorum Cehales. Megjelent Szávay Gyula: Győr monographiája című művében, Győr, 1896., 229- 232. o.

4 Kőszeghy Elemér szerint a céhprivilégium és az 1610- es céhpecsét nem jelenti a győri céh önálló működésének kezdetét, a céh jóval később vált önállóvá, feltehetően 1663- ban, amitől kezdve vezetik céhnaplójukat. Lásd: Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867- ig. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936. 120. o.

5 Gecsényi Lajos: Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében. In: Arrabona 21. Győr, 1979. 147. o.

6 Gecsényi id. mű, 7. sz. jegyzet.

21