Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai

7 A győri ötvöscéh jegyzőkönyve 1663- 1779. GYVL j. n.

8 GYVL Protocollum 1639- 1675. Nr. 250. föl. 375- 377. és Nr. 253. föl. 379- 380.

9 A kolozsmonostori konventben kiadott céhszabályzat- másolatban olvassuk:

... "A kiváltságlevelek pedig a Legszentebb Császári és Királyi Fenség, Lipót, Isten kegyelméből választott római császár és örökös Augustus, dupla, ún. regálpapírosán voltak leírva és kiadva, amit saját kezű aláírásával és belül - a szokásos módon - vörös viaszba ütött nagyobbik pecsétjével erősített meg." Lásd: Komáromi ötvösök céhszabályzata, id. mű

10 Gecsényi Lajos id. mű, 154. o.

11 Gecsényi Lajos id. mű 149. o. és Szabó Péter: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében. II. A pecsétnyomók. In: Arrabona 22- 23. sz. Győr, 1986. 148. o.

12 Szabó Péter id. mű, 149. o.

13 Uo. 155.0.

14 Jankó László foglalkozott a privilégiumban felsorolt mesterek hovatartozásának kérdésével. Lásd: Jankó László: Győri ötvösök a 16- 19. században. In: Győri Szemle VII. (1936), 99- 101. o.

15 Dr. Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral (1307- 1848). Budapest, 1913. 185. o.

16 Schätze des ungarischen Barock. Katalógus, Deutsches Golschmiedehaus, Hanau, 1991. 92. sz.

17 Fedeles kanna, Győr, Református egyházközség, ezüst, részben aranyozott.

Ma.: 25 cm.

18 Kőszeghy id. mű 178. o.

19 Kérdőjelesen győri munkaként szerepel a mesterjegy közlése nélkül a Baroque Splendor - The Art of the Hungarian Goldsmith c. katalógusban. The Bard Graduate Center for Studies in the Decorative Arts, New York, The Trust for Museum Exhibitions, Washington, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1994. 84. sz.

20 Jankónál 1632 Peresztegi céhmesterségének kezdete, mi azonban 1634- tői találtunk csak erre vonatkozó adatot (Jankó László: Győri ötvösök a 16-19. században. A Győri Szemle Könyvtára 13. Győr, 1934. 8- 11. és 33. o.). Peresztegi anyagi helyzete és társadalmi elismertsége még nem lehetett olyan jelentős, hogy céhmesterré választották volna 1632- ben. Városi tisztséget sem viselt még ekkor. Legkorábban Bour Ötvös László halála után kerülhetett a céh élére.

21 Fedeles kupa, 1634. Református egyház, Győr. Ma.: 21,5 cm (Jankó László: Győri ötvösmunkák a 17- 19. századból. In: Győri Szemle 1933. 133. o. és Jankó László: Győri ötvösök a 16- 19. században. A Győri Szemle Könyvtára 13. Győr, 1934. 9. o.). A mű 1934- ben még szerepelt A magyarországi református egyházak műkincseinek kiállítása az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum-22