Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
Függelék
I miveléndi, az ő Mesterségétől meg fosztatik. Azonnképpen bűntettesék, ha valaki az ő művére hamiss avagy áll petsétet nyomna. Negyedszer. Valamelly Jövevény avagy Szolga ezen Mesterségben lévő az mi városinkba bé jövend, tehát az ollyan tartozzék az Mesterek kőzzűl edgyet edgy egész esztendeig szolgáim, hogy jobban mind hiréről, s mind erkölcse felől, és az ő mind széllyel járásábann való dolgairól bizonyosbak lehessünk. Továbbá, hogy ha az illyen Jövevény, avagy Szóiga Mesterré akarna lenni; tehát tartozik az ő jó hírének, jámborságának bizonnyságát, és a’ hol tanúit a Czéh Mestereknek levelét adni, és a Nemzetiség Levelét is mutassa meg; mellyet mikor elő ad, azutánn az ő Mesterségének és Tudománnyának meg mutatására csinályon Mester=remeket, tudniillik: edgy bokor Kupát, edgy helymes petsétet és edgy arany Gyűrűt, kiben csinállyon hat avagy: nyólcz szegú követ, úgy hogy: a’ kő alatt való folium alá a viz ne hathasson: hol ezt meg nem tudná csinálni, méltatlan légyen a Mesterségnek fel vételére; ha pétiig méltó lészen az Mesterségre, adjon a Czéh Ládájábann nyólcz forintokat, avagy edgy Gira ezüstöt. Végezetre, a’ Czéh Mester ez illyen emberit tartozzék béiratni, á mi Polgár társaságinkban, azután az Eötvös Mestereknek edgy jó ebédet adgyonn, és az ő Mesterségének edgy esztendeje után meg házasullyon. Eötödszőr. Hogy edgy eőtvős Mester is á Czéh kivűl ne mivellyen, minekelőtte a’ Szolgálatbann adófizetésbenn, és Mestereknek társaságokban nem számláltatik, ha ezt műveléndi, az ő Mesterségétől meg fosztassék. Hatodszor. Hogy edgy Mesteris az mi Eőtvős Mesterink kivűl az Uttzákon avagy Piaczonn, Ujj ezüst marhát ne árullyonn, hanem tsak a’ Szabad Sokadalombann, mert ha effélé marha találtatik, kétfelé, a’ Biró részére és a Mesterekk részekre osztatik. Hetedszer. Senki á Mesterek kőzzűl egyik a’ másiknak fogadott művét el ne csalja, és magának ne foglalja; mert ha miveléndi; először két forint a’ büntetés, ha másodszor is mi véli, négy forint, harmadszor nyólcz forint, a ki penig fejéren meg csinálya, tehát ne légyen szabad máshoz vinni, hanem az aranyozza meg. Nyóltzadszor. Hogy edgy Mesteris a’ másik Mesternek szolgáját avagy Inassát el ne vitesse, avagy alattomban magának ne héja; mert áltálán fogva mesterség nélűl lészen. Kilenczedikszer. 213
