Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

Függelék

Ha valami ember a’ Mestereket be akarná gyűjtetni valami dologért, tehát a’ Czéh Mester tartozzék bé gyűjteni, és az a’ Személy tartozzék denar 33„ a’ Czéh ládájába.

Tizedszer.

Hogy edgy Mester is ne merjen menni valami ezüst marhának meg becsülésére, avagy mérésére, á Czéh Mesternek hire nélkül; mert ha edgyszer miveli két forint viaszszal büntetik: ha másodszor; négy fonttal, ha ugyan vakmerőségből el mégyen bennek,, vessék ki az Vramata Mesterségből; Hogy ha pedig szabadsága lészen a’ Czéh Mestertől efféle ezüst Marhának becsűllésére és mérésére; minden Gira ezűstől vegyenek őt őt pénzt; többet se vegyenek, és eféle pénztt adják a’ Czéh ládájábann.

Tizenedgyedszer.

Hogy edgy Mester se tarthasson három Szolgánál, és három Inasnál fellyel; hogy ha penig az Mesterek kőzzűl vannak Szegények; az ő Lelke=esméreti szerént meg lássák á Czéh Mesterek hogy azok is legény és apród nélkül ne légyenek.

Tizenkettődszőr.

Ha valami Apród akarna más Mesterhez menni tanúlásnak okáért, ki még az ő apród esztendejét az ő Uránál ki nem töltötte, de csak valami bosszúságból hadja el az ő Mesterét, tehát az Mesterek kőzzűl tudva nála senki né tarcsa birságnak büntetése alatt. Isméglen senki ne merjen inast művre fogni, hanem csak az Mestereknek hiréből, akarattyából ’ s végezéséből.

Tizenharmadszor.

Hogyha valamelly legényt avagy Inast lopásbann fognak, tehát az ollyan legényt avagy Inast a’ Czéhnek törvénnyé szerént meg büntessék, tudni=illik ha legény lészen az ő Szolga társay űssennek hármat rajta; ha penig Inas lészen az ő Inas társai Üssenek kettőt kettőt rajta, és úgy békével bocsássák.

Tizen negyedszer.

Hogyha valamelly Mester az ő Szolgáját el akarja tőle ereszteni, tehát két héttel az előtt tartozzék néki jelenteni: annakutánna a’ mind az Mester az ő Szolgájának el bocsátásának okát, és mind az Szolga az ő Mesterének el hagyásának okát, tartoznak a’ Vzéh Mester, és mind a’ több Mesterek előtt megjelenteni, és az után ezeknek végezésekből, békességgel el bocsáthattya.

Tizen ötödször.

Egy szolga se merjen avagy az Urának művhelyében vagy uttzán vagy Piatzonn semminemű ezüst marhát avagy kővet magának venni, hanem csak az Vrának engedelméből; mert ha miveléndi ki vettessék a’ Czéhből és az Társaság kőzzűl.

214