Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
A trencséniek privilégiumában, amelyet szintén a pesti ötvösök 1529- es céhszabályzata alapján írtak át, egyetlen betűjelzés szerepel, a "T" betű, Trencsén város kezdőbetűje. E tényeket és az 1603. évi privilégium eredetét bizonygató szövegrészt alapul véve - miszerint változtatás nélküli, szószerinti másolata a pesti privilégiumnak -, logikusnak tartanánk, ha a közösen kapott céhprivilégiumban nem három, hanem négy betű állt volna eredetileg, a négy város kezdőbetűje: J, S, V, C. Ezek a betűk a komáromi hiteles másolatban is egymás fölé, s nem egymás mellé vannak írva, amiből arra is lehetne következtetni, hogy nem Sigillum Visitationis Cehae- értelmű rövidítésnek szánták, hanem úgy, hogy használja mindegyik céh e betűjelzések közül a magáét. Kőszeghy Elemér is erre gondolt a komáromi próbajegy megfejtése kapcsán, mielőtt a próbalátás bélyegzésére utaló fenti megfejtést meg nem találta (51). Ha a győri ötvöscéh a XVI. században már önállóan működött, nem zárható ki az a lehetőség, hogy használhatta korábban is a városi címerből vett latinkereszt próbajelet. Ez esetben az új céhpecsét 1610- ben a korábbi pótlásaként készülhetett, és 1603- ban a város betűjele eleve nem került be a közös privilégiumba, mint ahogy a későbbi privilégium- másolatokba, így a pápaiak 1614. évi átiratába és az 1681. évi komáromiba sem. A kolozsváriak 1561- ben még nem írták elő, milyen legyen a próbabélyeg, csak a havonkénti minőségi ellenőrzést tették kötelezővé. Második pontjukban a céhbeállás feltételeit szabták meg, majd a mesterjegy kötelező használatáról írtak. A győri céhszabályzat harmadik artikulusa tiltja a mestereket a hamisítástól, az aranyozott művekben kő helyett az üveg használatától, és a minőségen aluli ezüst aranyozásától, illetve próbajeggyel való ellátásától. Ez a tiltás a minőségi munka megkövetelése mellett a mesterek csalás útján történő meggazdagodását is kizárja. Az 1663- tói vezetett ötvös jegyzőkönyvben számos olyan esetről olvashatunk, amikor az ezüst minőségével való visszaélést büntetik (lásd Adattár). A negyedik pont a céhbekerülés feltételeit szabja meg: a céhfelvételt kérő legény köteles előbb egy évig valamely céhbeli mesternél szolgálni, származását és tanultságát bizonyítani, és mesterremeket készíteni. A mesterremek egy pár kupa, egy címeres pecsét és egy aranygyűrű, amelyben hat- vagy nyolcszögű kő van. A követ úgy kell elhelyezni, hogy víz ne tudjon aláfolyni. Ha mindezeknek megfelel, "adjon a Czéh Ládájábann nyolcz forintokat, avagy edgy Gira ezüstöt." Mindezek után a céhmester segítségével el kell nyernie a polgárjogot, mesterebédet kell adnia, és egy év alatt meg kell nősülnie. A fennmaradt ötvös jegyzőkönyvből Visky István, Kukár János, Lipóti Földes János, Kuharics György, Ráczkevi Tasi Péter és Deák István remekét ismerjük. Ugyanazokat a tárgyakat kellett elkészíteniük, amit a szabályzat előírt. 17
