Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai

A XVI. század 60- as éveitől ismert győri ötvösmesterek és a városi esküdt tisztet betöltött ötvösök számának gyakoriságából, a különböző mívesen megmunkált győri ezüst céhpecsétnyomók 1567- tői kezdődő előfordulásából (30), az 1610- ben szükségessé vált új céhpecsétkészítés tényéből, valamint abból a tényből, hogy a város újjáéledésével megindult ötvöscéh tevékenységéhez nem egy könnyebben elérhető, közelebbi város régi vagy újonnan megfogalmazott céhlevelének, hanem a pesti, azaz a királyi központ közelében régóta működő, tekintélyes céh kiérlelt privilégiumának átírását kérték a mesterek, nem lehet kizárni azt a feltételezést, hogy 1603- ban - legalábbis a győriekkel kapcsolatban - a már addig is céhes keretek között tevékenykedő ötvösök a török megszállás előtti, azaz korábbi önállóságukat kívánták megerősíttetni, és a céh újjászervezéséhez szükséges elveszett privilégiumot pótolni, ahogy Bedy Vince is gondolta 1942- ben, a Győri Szemlében megjelentetett ötödik győri ipartörténeti közleményében (31).

Bedy Vince a győri ötvös céh megalapítását a XVI. század elejére tette, ennek azonban ellentmond az 1603. évi privilégium latin szövege, miszerint a pesti céhleveleket a török ostrom miatti tűzvészből menekítették meg. Pest török általi ostroma és elfoglalása ugyanis 1541- ben következett be. A pesti ötvösök céhlevele csak ezután kerülhetett a négy város ötvössége közül valamelyikük birtokába, hacsak korábban nem volt már közvetlen kapcsolatuk egymással.

A fennmaradt csekély számú iratanyagban megnevezett győri ötvösöket nézve a mesterek XVI. századi folyamatos győri jelenlétét és a XVI. század végére számuk látványos növekedését figyelhetjük meg.

1523- ban, 1528- ban és 1530- ban csupán egyetlen ötvösről tudunk - két esetben biztosan, de talán mindhárom évben egyazon - János nevű - ötvösről lehet szó. 1529- ben még Bence ötvöst említik az iratok.

1539- ben három - János, Benedek, Balázs -, 1560- 62- ben négy - Benedek, Péter, Simon, Pál -, 1569- ben ismét három - Ferenc, György, János -, 1585- ben négy - Wajdakoszorú Gáspár, Czakó Ötvös János, Tolnai Bornemisza János és Ötvös János 1594- ben öt ötvös nevével találkozunk - Wajdakoszorú Gáspár, Czakó Ötvös János, Körösi Ötvös Mihály, Tolnai Bornemisza János és Ötvös János -, 1602- ben és 1603- ban pedig Rimaszombati Miklós, Wajdakoszorú Gáspár, Czakó Ötvös János, Körösi Ötvös Mihály, Ötvös Tamás, Tolnai Bornemissza János, Kery Márton, Laskay Miklós, Békéssi Gáspár és id. Ötvös János, valamint 1603- tói Keresztszegi Kolozsvári Vitus János győri jelenlétével is számolhatunk a győri levéltári iratokban és az 1681- ben újrahitelesített 1603. évi privilégiumban előfordult említések nyomán (lásd Adattár).

Sajnos, a XVI. század végéről fennmaradt, győri ötvösökkel kapcsolatba hozható néhány ötvösmű vagy mesterjegy nélküli, vagy mesterjegye alapján is csak nehezen beazonosítható ötvös munkája.

11