Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
A győri ötvöscéh XVII. század eleji önálló működésének egyik legfontosabb dokumentuma az eddig legkorábbinak tartott, 1663- tói 1779- ig vezetett ötvös jegyzőkönyv, amelynek bejegyzései 1686- ig magyar nyelvűek, 1686 és 1738 között magyar és német, 1738- tói pedig tisztán német nyelvűek. A céh kiadásait és bevételeit, a céhtagok tartozásait, büntetéseit, az inasok szegödtetésének és felszabadításának adatait, a legények remekelésének feltételeit és körülményeit, a céhmester vagy más mesterek és legények váratlan halálesetét, kölcsönzési- és lopásügyeket, kisebb- nagyobb perpatvarokat, valamint a céhbekerülés és mívlátás költségeivel kapcsolatos céhmesteri vagy közös döntéseket olvashatjuk benne. Kecskebőr kötésbe fűzött lapjainak fele üres. Az 1663. január 21- tői megkezdett és keltezése alapján folyamatosan vezetett feljegyzések a harmadik oldaltól indulnak. Előtte és az utolsó oldalakon 1690 és 1699 között kelt, kronológiailag rendszertelen beírásokat találunk. Semmi sem utal arra, hogy ez a jegyzőkönyv a céh legelső jegyzőkönyve lenne. A dokumentum nincs megnevezve, nincs címoldala, az első beírás keltezése nem tér el a többitől. A borítóra ragasztott címkén olvasható „I. A győri ötvöscéh jegyzőkönyve”- felirat is utólag keletkezett, mivel a címke e századi. Mindezekből inkább arra lehet következtetni, hogy az eddig elsőnek hitt céh jegyzőkönyv folytatása egy korábbinak, s semmiképp sem köthető a céh működésének kezdeteihez. Ha a bejegyzések időtartamát nézzük, az 1663- tói vezetett jegyzőkönyv több mint 100 évet ölel fel a céh történetéből, miként a következő is, amelyben azonban szinte kizárólag csak az inasok szegődtetéséről olvashatunk. Nem lehet kizárni, hogy a legelső jegyzőkönyv is hasonló terjedelmű lehetne, ha 1645- ben nem pusztult el és legalább 1663- ig vezették. A kérdés most már az, hogy 1603- tói, vagy korábban is működött- e Győrben ötvöscéh? A pesti ötvösszabályzat négy város számára történő megerősítését Hetesi Pethe Márton így indokolja: -"...Alázatosan kértek minket, hogy ugyanezen törvényeket vagy törvénycikkelyeket, amelyeket nekünk az előírt módon bemutattak mint olyanokat, amelyek ők maguk, s utódaik, valamint az említett városokban esetleg később felállítandó ötvös céhek érdekében örökké érvényesek lesznek, az említett Szent Császári és Királyi Felség tekintélyével - amellyel rendelkezünk - erősítsük meg, ismerjük el, és hagyjuk helyben." Nincs tehát említés arról, hogy a pesti vagy más szabályok alapján valaha már közös céhben, de arról sem, hogy városonként önálló szervezetben dogoztak volna a regulát kérő ötvös mesterek. A kiemelt idézetben a később felállítandó céhek említése sem az egyes városokban még nem létező céhekre utal, hanem a szabályzat hatályát terjeszti ki arra az időre, amikor valamilyen ok miatt újból céhet kell alapítani. 10
