Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)
Crynaeus András: A gönyűi famaradványok elemzése
A Gönyű, Nagy-Sáros lelőhelyen a római korra kelte2hető útállomást feltáró régészek famaradványokat is találtak. Ezek két jól elkülönülő csoportra oszlottak: egy részük olyan kicsi volt, hogy csak a fa belső, szöveti szerkezete alapján történő fafajmeghatározásra (xylotómiai elemzésre) voltak alkalmasak. A maradványok másik része lényegesen nagyobb volt, így esély volt a koruk pontos meghatározására a dendrokronológiai elemzés révén. Mit jelent ez a két eljárás, és milyen megállapításokat eredményeztek a vizsgálatok? A növények, köztük a fák belső, szöveti szerkezete nagyon sokféle, és szinte mindegyik fafaj rendelkezik olyan egyedi jellemzőkkel, melyek csak az adott faj sajátosságai. Csak egyeden példát kiragadva: a fenyőfélék „testében” minden sejt részt vesz a tápanyagszállításban, és a fa élő részében a sejtek egymásnak „adják át” a vízben oldott tápanyagot. A lombos fáknál ezt a munkát erre specializálódott sejtek végzik, melyek hálózata leginkább egy lakóház vízvezetékrendszeréhez hasonlítható. Ha közepes (15-25-szörös) nagyítással megnézzük a fák keresztmetszetét a legtöbb ilyen különbség egyértelműen látható. Értelemszerűen vannak olyan apró eltérések is, amik csak nagy nagyítás, és speciális előkészítés után vehetők észre. így egy kb. gyufaszál méretű maradvány fafaja pontosan meghatározható. A fáknak van még egy olyan „jó tulajdonsága” is, hogy elszenesedett állapotban is megőrzik ezeket a jellegzetességeket, így nem csak az ásatáson talált és a nedves közegnek köszönhetően relatíve épen megmaradt maradványokat lehetett ebből a szempontból elemezni, hanem a faszéndarabokat is. Az elemzésekből kiderült, hogy a lelőhelyen feltárt hordók dongáinak többsége jegenyefenyőből (.Abies alba Mill) készült, de volt, amelyik kocsányos tölgyből (Quercus robur É.). Az őket összetartó abroncsok pedig vagy fűzfából (Salix sp.) vagy szintén kocsányos tölgyből. Ez részben megegyezik a korábban (például a közeli Ménfőcsanak térségében) feltárt római kori hordókról tudottakkal, de a tölgyfahordó meglepetésnek számít, mert ilyen eddig még nem került elő ebből a korból. 68
