Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)

Bíró Szilvia: Fogadó a határon

Az építkezésekhez kapcsolható még két téglabélyeg töredéke, amelyeket a legio XIIIIgemina-\\oi lehet kapcsolni. A legio Kr. u. 92-ben érkezik Vindobonába (ma Bécs), majd a dák háborúk után állandó állomáshelyére, Carnuntumba (Bad Deutsch-Altenburg, Alsó-Ausztria) kerül át, ahol szintén a IV. századig állomásozik.

Szintén a provincia nyugati része, illetve Noricum felé mutat az a két téglatöredék, amelyen LVC(ius) •BAR(bius) AQ(uileiensis) bélyeg látható. Az egyik a kerítőárok feltöltéséből, a másik az egyik kútból került elő. Birodalomszerte nagyon keveset ismerünk belőlük, környékünkről ezek az első darabok. Pannonia nyugati részéből (Vindobona, Carnuntum, Mossdorf-Elling), illetve Noricumból (Salzburg) ismerjük párhuzamaikat. A bélyegek nagy része szórványként vagy régebbi ásatásokból származik, ezért keltezésük bizonytalan, de általában a II—III. századra datálhatok a lelőhelyek egyéb leletei alapján. A Barbius család Pannonia nyugati részén nem ismeretlen, Aquileiából származó tagjainak több emlékeit ismerjük a Borostyánkőül mentén. Az előkerült emlékek alapján a család több tagja vagy libertus-a is tegularius, azaz téglavető volt. Sajnos ezen darabok pontos gyártási helyét nem ismerjük.

Szintén magán téglavetők bélyegei lehetnek azok a darabok, amelyeken C -A vagy СХЛ bélyegek találhatók. Érdekességük, hogy ezek nem a felületből kiemelkedőek, hanem benyomott bélyegek, és néhány darabon szépen látszik a bélyeg szélén a tabula ansata lenyomata is. Valószínűleg helyi gyártmányúak, az egyik közeli villagazdaságban készülhettek, de hol, egyelőre nem tudjuk. Ezen bélyegek és a L. Barbius Aquileiensis bélyeggel ellátottak, azért roppant fontosak, mert mutatják, hogy nem csak és kizárólag a katonaság építményének kell tartanunk épületünket, hanem megjelenik a civil szféra is.

40