Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)

Gabler Dénes: Római csatellum Ács-Vaspusztán

Talán a legyező alakú saroktornyok építésével egyidőben falazhatták el a tábor nyugati és keleti kapuját, a porta principális sinistra-t és a dextra-1. Míg a közeli almásfüzitői (Azaum) táborban vagy az alsó-pannoniai limes több erődjében a kapunyílásokat patkóalakú oldaltornyok építésével szüntették meg, Vaspusztán csak a két kaputorony közé húzott fallal zárták el a bejáratot. Ebbe a falba építették be másodlagosan a 202. évi császárlátogatás alkalmával állított oltárt. Az elfalazást habarcsban gazdag terméskövek mellett téglákból építették. A déli (hátsó) kapu, a porta decumana az átalakítás után is nyitott volt. Átalakításokat lehetett megfigyelni a principia-ban is, amelynek északi részét újabb, vastagabb fallal erősítették meg, továbbá szűkítették az épület udvarát is. Az átalakítás során megpróbálták a táborétól eltérő tengelyű épületegyüttes irányítását az erődével összhangba hozni. Az átalakítás során emelt falak alapozásának mélysége és vastagsága is eltért a korábbiakétól.

A IV. században a tábor déli részén, a retentura-ban is történt átalakítás. Az épületek egyikének terrazzopadlója alatt Constantinus Chlorus 295-ben vert follis- a került elő. Az erőd életében döntő változást hozhatott a quadok és szarmaták 355/357. évi betörése, amelyet a limestáborok helyőrsége, sőt eleinte a császári mozgó hadsereg sem tudott visszaverni, miután a haderő egy része ebben az időben Galliában volt lekötve. A barbár betörések során számos limestáborhoz tartozó polgári település elpusztult, elnéptelenedett. A II. Constantius kori barbár betörések után temetkeztek be a vicus-oк felhagyott területére (ez figyelhető meg a közeli Arrabonában, ahol a település rétegeiből előkerült legkésőbbi érmét 351—354 között verték, míg későbbi érmek már csak az azt követő temetkezésekből kerültek elő).

А IV. század közepén még építkeztek a vaspusztai tábor belsejében, annak déli részén. Ennek a kevés kötőanyag felhasználásával emelt építménynek felmenő falait vályogból építhették. Tájolása is eltér a castellum többi épületétől. A szintje alatt 351—354 között vert II. Constantius érem alapján ezt az építkezést Valentinianus korára vagy még későbbi időszakra keltezhetjük. Hasonló, nagyjából korban is azonos építmények másutt is kerültek elő Pannóniában; aránylag sokat figyeltek meg a carnuntumi legiotáborban. Valentinianus kori átépítésre utalnak a prinápia körzetében az Ursicinus dux és a Quadriburgium bélyeges téglák.

138