Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)
Bíró Szilvia: Fogadó a határon
A lelőhelyet lepusztult állapotban találtuk meg, a terület folyamatos szántása az épület felmenő falait és sokszor az egykori járószintet is elpusztította. A feltárás kezdetekor volt olyan jelenség - kőfalalapozás (!) - amely a szántott talajfelszín alatt 10—15 cm-rel már megfogható volt. Mit is tudtunk a lelőhelyről a feltárás előtt? A régészeti raktárban lapult néhány zacskó, amely a területről előkerült római érmeket, fibulákat, csattöredékeket rejtette. A helyszínt átvizsgálva azonban csak egy marék cserepet szedtünk össze, ezzel szemben a szántásban szétszórtan heverő kődarabok arra utaltak, hogy a föld alatt valamilyen épület rejtőzik. Ekkor még egy római kori őrtoronyra gondoltunk, mivel a limesút a közelben halad. 2007. március—áprilisban próbafeltárást végeztünk annak eldöntésére, hogy mekkora területet fed le a római kori lelőhely, és mi lehetett a funkciója. Nagy meglepetésünkre már az első kutatóárokban egy kőfalat találtunk, majd jött a következő és a következő... KE-rendszer Az ásatás során a dokumentáláshoz, az egyes rétegek értelmezéséhez ún. KE-rendszerben dolgoztunk (KE = kutatási egység). Az elsősorban városi (azaz egymáson több réteget tartalmazó) ásatásoknál használt dokumentációs rendszer lényege, hogy minden egyes jelenség — legyen az fal, gödör, réteg, sír stb. - kap egy KE-számot, amelyet a rajzokon, fotókon, illetve a belőle előkerült leletanyag csomagolásán is feltüntetünk. Azért van erre szükség, mert az egymás fölött és alatt, vagy gyakran egymást metsző rétegek és jelenségek így pontosabban elkülöníthetők és a feldolgozás során könnyebben értelmezhetők. 10