Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)

Tomka Péter: Az avarok kora

A 7. század utolsó harmadában, az úgynevezett közép avar korban, hirtelen látványos átalakulássá érnek a korábbi apró elmozdulások. Kiterjedt az „avar” települési terület (ekkor települt be sűrűn a mai Dél-Szlovákia), nagy falusi temetőket nyitottak ott, ahol addig csak néhány lelet jelezte a jelenlétet.

Új hatalmi központokat jeleznek vezéri rangú temetkezések. Egyszerre és összefüggően újfajta viselet (pl. a férfiak haj fonatdísze), új fegyverek (pl. a szablya), új szokások észlelhetők (a lovastemetkezések a peremterületekre szorulnak, elterjed a sírok ÉNy-DK tájolása). Nem meglepő hát, hogy sokan a változások mögött új nép megjelenését sejtették. Ma a kutatók többsége úgy látja, hogy több nyoma van a korai avar népesség továbbfejlődésének, mint amit az újonnan jövők számlájára lehetne írni. Továbbra is érezhető a bizánci divat követése, de tovább tart a nyugati orientáció is, egyre erősebben a bajorok (és mögöttük a frankok) irányába. Továbbra is bronzvagy ezüstlemezek díszítették az öveket - de formájuk, elosztásuk megváltozott.

Közben, szinte észrevétlen, sima átmenettel, de feltartóztathatatlanul megkezdődött a késői avar kor. Furcsa ellentmondás: a korai avar egyeduralommal ellentétben a késői 8. században a vezető réteg politikai széttagoltságának jeleit tükrözik a források, ezzel szemben, a sokszínű korai avar régészeti hagyatékkal összehasonlítva a késői avar kor kultúráját mintha egységes állami mázzal öntötték volna le. A birka és a szarvasmarha mellett egyre több a tyúkféle és a disznócsont az ételmaradékok között (olyan állatok, amelyeket nomád körülmények között nem szokás tartani) és szinte mindenütt ugyanazokat a kissé földbe mélyített házakat, kemencéket, tárológödröket, telekosztó árkokat találjuk a sűrűn sorjázó aprófalvakban.

Feloldás nélkül maradt a késő avar társadalom legnagyobb ellentmondása: a „nomád” szerveződés (a méltóságnevek a dunai bolgárokon át Belső-Ázsiáig nyomozhatok), harcmodor, fegyverzet, viselet és a közép-európai letelepült falusi gazdálkodás és életmód közötti feszültség. A keresztény Európához csatlakozás már nem sikerült.

Ez előtt a történeti—régészeti háttér előtt vizsgáljuk meg a következőkben azokat az eredményeket, amiket a Kisalföldön a legutóbbi években elértünk az avar kor kutatásában.

86