Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)
Tomka Péter: A honfoglalás korától a török időkig. Amit Győr középkori történetéről megismertünk
Egyetlen történeti körülmény jöhet számításba: Győr 1271-ben kapta meg a szabad királyi városok kiváltságait. Tudjuk, hogy a Várban, de a Széchenyi téri piactéren is nagy átalakítások történtek ugyanekkor. A privilégiumokat biztosító oklevél egyik kitétele: a „vendégek” (iparral-kereskedelemmel foglalkozó gazdag hospesek) engedélyt kaptak arra, hogy a város belterületére költözzenek. Arról ugyan nem szól az oklevél, hogy honnan, de ásatásunk után komolyan vehetjük azt a feltételezést, amit Börzsönyi Arnold még a 19. századi leletbőség okán felvetett: innen, a keleti külvárosból! Lakatlan azért nem maradt az egész terület. Itt-ott, elég szórványosan, de néhány sekély gödörben a 14.-15. század emlékanyaga is felbukkant mázas, írókázott díszű tálka, gótikus kályhacsempe töredékei formájában. A városhoz legközelebb eső részen pedig egy megújított, alápincézett, téglafalú épület maradványait találtuk meg (453. objektum), amit Zsigmond, vagy Mátyás király idejében használtak és nagy valószínűség szerint akkor bontottak el, amikor a török közeledtének hírére megindultak a Bécset is védő győri végvár munkálatai (ekkor ugyanis egyrészt mindenki igyekezett az erős erődfalak védelmébe húzódni, másrészt szükség volt az ágyúk hatékonyságát növelendő minden „külvárosi” akadály eltávolítására). így végződött az Árkád üzletház területének középkori története. 88
